Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - III. Az összetett szervek működései - 3. A szervezetek tenyészése - C) Föltevények a szervezetek keletkezését illetőleg
sankinti módosulások és átalakulások folytán képződtek belőlük mindig összetettebb szervezetű lények. — Valószínű ugyanis, hogy az ivadékok egyes egyéneiben az anyaivadékot jellegzö sajátságok mellett bizonyos oly sajátságok fejlődtek ki, melyek ugyanazok ivadék többi egyéneiben nem mutatkoztak, s melyek igy azokat emezektől egyénileg megkülönböztették. Az ilyen, bizonyos eltérő sajátságokkal felruházott egyének természetesen egymáshoz nagyobb vonzalommal bírván, mint olyanokhoz, melyek e sajátságokkal nem bírtak: egymás közötti párosodásuk folytán, több uj ivadékon keresztül, végre e sajátságok állandókká lettek, s jellegzö bélyegét képezték az igy támadt fajnak. Föltehetjük, hogy ugyanazon elsőd ivadék más egyéneiben emezekétől eltérő másféle egyéni sajátságok mutatkozván, ezek hasonlóképp több ivadékon keresztül állandókká s jellegzőkké válva, más fajoknak keletkezésére szolgáltak okul. — Az igy keletkezett fajok (species) hasonló módon oszolhattak szét uj fajokká, mely utóbbiak irányában már a nem (genus) jelentőségével bírtak; — és igy tovább a mai szerves világ megalakulásáig. Hogy a fajok ily módon keletkeztek, s hogy megfordítva több egymástól eltérő fajnak egy és ugyanazon elsőd faj (vagyis a n e m) szolgált alapul: e föltevény valószínűségét számos tény erősíti. Itt csak kettőt említünk. 1) A mesterséges tenyésztés , állatoknál úgy , mint növényeknél; lehet például párosítás által az ebek fajait szaporítani. A gyümölcstenyésztők és virágkertészek bizonyos, csupán egyéni sajátságaik által ugyanazon faj egyéb példányaitól eltérő példányok párosítása által a gyümölcsök és virágok fajait nagy mértékben szaporítják. — 2) Ha állatoknál egy nemhez tartozó két különböző fajnak egyénei pá- rosíttatnak: megesik néha, hogy az ezen párosításból keletkező egyén egy ugyanazon nemhez tartozó harmadik fajnak sajátságaival bir; igy például egy lónak és szamárnak párosodásából született egyénnek bőre néha ugyanazon csíkozatot mutatja, melyet a zebránál látunk. Ä fajok keletkezése.
