Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)

Általános élettan - II. Az elemi szervezetek (sejtek) működései - 3. A sejt mint idegizgató s érző szerv

36

Az elemi szervezetek mííködései.

A csillamozgás halál után lassankint megszűnik. Megszüntet siettetheti némely vegyi behatás, igy maga a viz is , főleg ha fémsót, vagy savakat tartalmaz.

Gyorsítják ellenben a mozgást hígított égvény-oldatok és erőmüvi ingerek, mig az égvények tömény oldatai szintén úgy hatnak, mint a savak. A hőfokot illetőleg 4—50° C. közt élénk, ezen alól vagy fölül gyengül. A hódító szerek és villamfolyam közömbös hatásúak. Kitűnik ezekből, hogy a csillamozgásnak is megvannak saját ingerei, melyek többnyire vegytani jellegűek.

36. §. Az ondó-elemek mozgásai.

Az ondó-elemek mozgásai, főleg külingerek irányábani viszonyuk tekintetéből, a csillamozgásokhoz igen hasonlók. Csak az ondótestecsek szálai mozognak. Mozgásuk inga- vagy ostorszerü, néha ugrándozó.

Az ondó-elemek mozgása melegvérű állatok elhalta után néhány óráig, hidegvérüeknél több napokig eltart. Az ember on- dótestecsei 12—56° C.-ig mozoghatnak. A többi physikai és vegyi hatányok irányában pedig ugyanazon viszonyt tüntetik elő, melyet csillamozgásoknál felhoztunk. Az igen higított égvényeknek az ondótestecsek mozgására ingerlő hatásából magyarázandó azon körülmény , hogy a nemzőrészek elválasztmá- nyában levő ondótestecsek feltűnő hosszú időn át (6—8 napig) mozognak.

37. §. Az izommozgások.

Az izom mozgásai az eddig felhozott mozgásnemektöl könnyű ingerlékenységük, s a rájuk ható ingerek nagy száma által különböznek. Az izom szövete az ingerlékeny anyagok közt a legingerlékenyebb.

E tekintetben számos physikai és vegyi hatány szerepel, u. m. erőmüvi behatás, magas hőfok, mindenek fölött a villamfolyam , a savak, égvények és sók. Mindannyinak túlzott alkalmazása azonban megsemmíti az anyag mozgásképességét.

3, A sejt mint idegizgafó s érző szerv.

38. §. Sejt általi idegizgatás.

Az élő szervezetben az izom főleg az idegtől nyeri mozgás-