Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Általános élettan - II. Az elemi szervezetek (sejtek) működései
26 Az elemi szervezetek működései. lönösen fiatalabb állapotában, kettős fénytörése gyöngébb, mint a rugalmas szöveté. — Kettős fény törésű szövetek még a porc, csontok és idegek, ez utóbbiaknál külön törésű az ideghüvely és bennék, — emennél ismét az idegbél erősebb fénytörés ü , mint a tengelyhenger. Erős kettős fénytöréssel bírnak a harántcsíkos izomrostoknak csíkjait képző testecsek. Igen erős kettős fénytőrésüek a hajak, körmök és a felbőr s e j t j e i. II. Az elemi szervezetek (sejtek) működései. 23. §. Felosztás. Hogy az összetett szervezetek működéseit megérthessük, kell hogy mindenekelőtt a sejtek működéseit vizsgáljuk. Valamint minden szövet és szerv sejtből származik, úgy az összetett szervezetek működései is kicsiben már a sejtekben észlelhetők Legjelentékenyebb működése a sejtnek a táplálkozás, az érzés, mozgás és tenyészés. E három fő működés az elemi szervek három fő alkatrészével van szoros összefüggésben, t. i. a hártya, a bennék és a maggal. A sejt táplálkozásához szükséges anyagcserénél a hártya képezi a közeget; az érzést és mozgást a bennék, a tenyészést pedig a mag eszközli. 1. A. sejt anyag-cseréje. A sejt táplálása az anyagok folytonos cseréje által eszközöltetik, mely alatt a sejt 1-ör az alkatrészeit kiegészítő anyagokat kellő mennyiségben fölveszi; 2-or a fölvett anyagokat át- hasonítja; 3-or működése folytán alkatrészeinek bomlási termékeit képezi; és végre 4-er e bomlási termékeket ismét kiüríti.
