Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Részletes élettan - Első szakasz. A táplálkozás - II. Felszivódás és vérkészítés - 2. A tápnya, nyirk és mozgásaik
A tápnya és nyirk mozgása. 95 96. §. A tápnya és nyirk mozgása. A tápnya és nyirk saját edényeiknek környi végétől a nagyobb törzsek felé irányzott és a visszérrendszerbe juttatásukat célzó folytonos, de igen lassú mozgásban vannak. Az említett iránybani haladást eszközlő erő az illető edé nyék környi végén székel, s ezért ha valamelyik edény lenyoma tik, a nagyobb törzsek felé néző része kiürül, környi fele pedig jobban megtelik. E mozgató erő eredete azonban a tápnya- és nyirkedényekben nem egyenlő. A tápnyát illetőleg a mozdító erőt egyedül a bolyhok összehúzódása képezi. Ez összehúzódáskor t. i. a bolyhokban levő tápnyatömlő tartalma a belőle eredő tápnyaedény felé tolatik s a már ez utóbbiakban levő folyadékokra nyomást gyakorol, mig a bolyhok ellazulásakor a tápnyá- nak visszaömlését a tápnyaedényekben levő billentyűk lehetlení- tik s igy a bolyhok csak a bélhuzamból telhetnek meg. A nyirknak a vérnyomás folytán szövethézagokba történő kiömlése képezi továbbmozdíttatásának első lendületét. E tovább- mozdítást közvetlen föltételező nyomás pedig a szövethézagok falazatától indul ki, mely a falazatok kisebb-nagyobb rugalmassága és az összegyűlt nyirkmennyiség okozta feszülés foka sze rint változó lehet. Befolyhat a nyirk áramára a szövethézagok falazatának külről történő összenyomatása is; így például erősebb izomműködés az illető tájon felfokozza azt és viszont. A nyirk- edényrendszer környi részein eredő s a nyirkot mozgató nyomás hatása a nagyobb nyirkedényekre és mellvezetékre is kiterjed. Az egyes nyirkedények kezdetén létrejövő nyomások összege a távolság növekedtével, azaz a mellvezeték felé természetesen mindig fogy , de a nagyobb edényekben, összehasonlítva a kisebbekkel , a nyomás mégis növekszik; mert mindig több kisebb edény egyesülése képezvén egy nagyobbat: a kisebb edényekben jelen volt nyomások is egy nagyobb edényben egyesülnek, összpontosulnak, — s igy habár az egyes edényekben a távolság növekedtével fogy a nyomás nagysága, mégis a részle- tenkint ugyan kisebbedéit, de a nagyobb edényben egyesült nyomások összege nagyobb, mint volt külön-külön az egyes kisebb ágakbani nyomás. Számok ezt még jobban kifejezik; vegyük fel például, hogy 4 kisebb ág képez egy nagyobbat, mind
