Gebhardt Lajos: Az emberélettan alapvonalai Wundt nyomán (Pest, 1869)
Részletes élettan - Első szakasz. A táplálkozás - II. Felszivódás és vérkészítés - 1. Felszívódás
Felszívódás a bélhuzamban. 9Í kon nem könnyen átszivárgó anyagok — mint a zsiradékok — majdnem kizárólag a tápnyaedények által vétetnék föl, mig a könnyebben átszivárgók — milyenek a cukor, sók és szervi savak — a véredények által is nagy mennyiségben szívatnak fel. A tápnyának saját edényeiben való tovább mozdítására a bolyhok szerkezete, s ettől föltételezett működése adja az első lendületet. A bolyhok ugyanis sima izomrost-rétegüknél fogva összehúzódásra képesek. Ha emésztés alatt a bolyhok váltakozva összehuzódnak , ez által az elvezető edények felé kiürülnek , illetőleg a bélhuzam felöl megtelnek. Minden összehúzódáskor a bolyhok tápnya- és vértartalma a tápnya- és véredényekhez mozdíttatik, és minden ellazulásra a kiürült bolyhok a bélhuzamból folyadékot színak fel. A bolyhok feladata tehát nemcsak a felszívás, hanem a felszívott tápanyagok tovább- mozdítása is. Az egyes tápanyagok felszivatását illetőleg: A c u k o r a vér- és tápnyaedények által egyenlő gyorsasággal vétetik föl. Bizonyos idő alatt fölvett cukormennyiség a cukor oldatának töménységétől függ. Kevesebbet foly be erre a felszívó fölület mekkorasága. Nagy mennyiségű cukor fölvétele folytán a vér cukortartalma annyira fokozódhatik , hogy a veséken át változatlanul hagyja el a szervezetet. A zsiradékok, mint említettük, már legnagyobb részt a bolyhok által vétetnek föl a tápnya edényekbe. Zsírtartalmú étkezés után mindenek előtt a bolyhok fölszinét képező hámsejteket, s ezután a központi tápnyaedényt találjuk zsirtestecsekkel telve. A zsir a tápnyaedények fölszivó likacsainak kicsiségénél fogva csak a beszivárgás törvényei szerint vétethetik föl. Ezért nem elégséges a zsiradékoknak hasnyál és bélnedv által eszközölt finom részletezése, hanem ezenkívül elkeriilhetlen kellék, a felszívó fölületnek a zsir fölvételére való képesítése az epe hozzájárulta által. A fehérnyefélék csak peptonok alakjában vétetnek föl a gyomor- és bélhuzamban, mert csak mint ilyenek szivároghatnak át állati hártyákon. Felszivatásuk után azonban csakhamar elébbi alakjukat veszik föl, mert a tápnyában ismét mint fehérnyefélék mutatkoznak. Noha a peptonok fölvétele az egész
