Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - IV. Vízszolgáltatás - C) Ellátás kútvizzel
76 A víz. A nagy centralis kutakkal jelenleg teljesen jogosan küzdenek az elsőségért a csöves kutak. b) A csöves kutak. Könnyen és olcsón leverhető csöves kutak készítése és azoknak egymással való összekapcsolása által nagy terület talajvizét megnyithatjuk és sok helyen megcsapolhatjuk. Ily módon már olyan helyeken is megmérhetlen vízmeny- nyiség birtokába jutottak, a melyeknek vízzel való ellátása azelőtt a legnagyobb akadályokba ütközött. Erre nézve a legtanulságosabb példát szolgáltatja a Majna melletti Frankfurt városa. Hogy a várost vízzel elláthassák, a frankfurti városerdőben szennyeződéstől teljesen védett területen, az ivásra és használatra minden tekintetben alkalmas és a Majna völgye felé eső talajvizet 280 csöves kúttal megnyitották. (29., 30., 31. ábra.) Az 5 cm. átmérőjű és 3—4 m. hosszú szívócsövei ellátott réz kút- csöveket 15 cm. tág, és az előbbinek tokul szolgáló csővel együtt a talajvízbe sülyesztették. Az utóbbiak eltávolítása után a kútcsövet kavicscsal tömték körül. Minden 10 cső képez egy kútcsoportot, mely közös szívócsővel van összekötve. A vizet a közös szivattyú-telep húzza ki. Minden egyes kút másodperczenként 0'5 liter vizet ád, vagyis az egész vízmű naponta 10,000 m3 vizet szolgáltat. Felállítása kereken 890.000 márkába került és kiépítése csak 3 hónapot vett igénybe. c) Galleriák. Galleriáknak nevezzük a talajba befektetett olyan nagyobb csöveket, melyek falának egy része résekkel van ellátva; ezeken át a talajvíz beléjük folyik, hogy egy helyen ki- szivattyúztassék vagy kifolyhasson. Alapjában véve az előbb említett gyüjtőcsövek és ezen gyűjtőcsatornák között lényeges különbség nincsen. Gyakran építettek már galleriákat a völgyek legmélye!)]) pontján és valamely folyó mellett azon czélzattal. hogy a folyóból kiszivárgó vizet természetes szűrés által így megtisztítva bőséges mennyiségben vezethessék be a városba. Legtöbb- nyire azonban nem folyóvizet, hanem a folyó felé vagy azzal párhuzamosan húzódó talajvizet nyitották igy meg. Azon kérdésre, hogy az ilyen galleriába folyó- vagy talajvíz jut-e, a víznek ösz- szehasonlító vizsgálatával, a víz hőfokának meghatározásával és a helyszíni szemle segítségével lehet megfelelni: a biztos döntés azonban sokszor igen nehéz. Ha a folyóból beszivárgó vízzel nem jutnak egyúttal baktériumok is a galleriába. ha továbbá a víz hőmérséke nem ingadozik tág határok között, akkor az ilyen »természetes szűréssel nyert« folyóvíz használata ellen kifogást emelni nem lehet. d) Mély kutak. A hol a felsőbb vízáthatlan réteg fölött nincsen kellő minőségű vagy mennyiségű talajvíz, ott a felső im-r
