Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A víz - II. A vizsgálat módszerei - 3. Bakteriologiai és mikroskopiai vizsgálat
66 A v í z. inény ér ő 1. Ezzel e gy u Ital ki v a n mo nd v a a b a kt e- r i o 1 o g i a i vízvizsgálat feladata és m ű ködé s i képességének határa i s, s mindjárt jelezve van az is. hogy a vízpróba vételénél mire kell ügyelni. A vízpróba vétele. Ha cholera- vagy typhusbacillust keresünk. akkor tudva, hogy ezek a levegő oxygénjét szeretik, s hogy a vízen úszkáló anyagokon tenyésznek, a víz fölszínéről és nyitott vizeknél, vagy felbontott kutaknál egyúttal azok széléről kell venni a vízpróbát; ha csak a szivattyút használhatjuk, akkor annak húzásánál legelőször kijövő vizet fogjuk fel és vizsgáljuk meg. Lépfenére irányuló gyanúnál emlékezetben kell tartanunk, hogy ezen mikroorganismus spórái sokkal ellentállóbbak, mint a bacillusai, s egyúttal nehezebbek is a víznél, azért tehát ezeket az iszapban keressük. Ha a vizsgálatot a szűrés jóságának megítélése végett végezzük. akkor különösen arra kell ügyelni, hogy a vízpróbába idegen baktériumok ne jussanak. Szűrőknél tehát sterilizált edényekbe kell felfogni közvetlen a szűrőből kifolyó vizet, anélkül, hogy a kifolyó cső falait az üveggel érintenők stb. Források vizének vizsgálatánál ne a forrás-medenczéből. hanem az abba befolyó vízből vegyük a próbát, ha kell. külön e czélra szerkesztett eszközzel. Ha arról akarunk meggyőződni, hogy valamely kútban baktériummentes talajvíz van-e. ami például a folyók vagy tavak partján ásott kutaknál sokszor kétséges lehet, akkor ismét a kútba befolyó vizet kell vizsgálni és pedig úgy. hogy a kút fenekébe vagy oldalfalába csövet verünk, vagy úgy. hogy a kút mellett azon mélységig, melynél a víz a kútba jön. csövet verünk le. amit. valamint a szivattyút is szorgosan fertőtlenítjük és csak azután vesszük belőle a próbát. A vízjíróba vételének nem lehet minden módját e helyen fölsorolni, csak azt kell újólag hangsúlyozni, hogy lehetőleg kerülni kell a kútban már bennlevő víznek, valamint az azzal összefüggésben nem álló felső talajrétegekből származó baktériumoknak a vízpróbába való jutását. A vízpróbát a vétel után azonnal vizsgálat alá kell venni: ha ez lehetetlen, jég között kell azt tartani, hogy a baktériumok íö 1 s z a p o r o dá s á t megakadályozzuk. Lemeztenyészet. A vízpróbában levő baktériumok fajának és számának meghatározására abból sterilizált pipettával 1 cm3, Oá) cm3 és 1 csepp vizet veszünk s mindezeket egyenkint olyan kémlőcsövekbe öntjük, a melyekben körülbelől 6 cm3 folyékony te- nyésztő-gelatina van. A kémlőcső óvatos és többszörös fekt etése által
