Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)

A levegő - VI. Az időjárás és klima befolyása - B) A klima

46

A levegő.

vesebbet, mig a mi vidékünkön 1 fok földrajzi szélesség 08° C. hőkülönbözetet okoz.

A kiima befolyása. A tengerparti, szárazföldi és hegyi kiimának hatásáról testünk élettani viszonyaira még igen keveset tudunk. Csak annyi bizonyos, hogy valódi hegyi kiima alatt való hosszasabb tartózkodás alatt a vörös vérsejtek megszaporodnak, hogy továbbá a légvételek száma és mélysége gyarapszik, a szívverés gyorsul, az étvágy erősbödik s az egész anyagcsere élénkül. Ugyanez szokott beállani huzamosabb tengeri utazás vagy a tengerparton való tartózkodás alatt is.

A tengerparti és hegyi kiima alatt a gyermekek cholerája jóval ritkább, mint a szárazföldi kiima alatt. Azt állítják, hogy a phthisis is ritkább a tengerparti kiima alatt, mint a szárazföldin, azonban ezen állítás még nincsen eléggé bebizonyítva; valódi hegyi kiima alatt azonban kétségen kívül ritkábban jön az elő. Ugyancsak ritkább itt a malaria is, és ismeretes dolog az is, hogy a sárgaláz terjedését magasabb hegylánczolat megakadályozza. Éppen igy a cholera is sokkal nehezebben terjed a magasan fekvő vidékeken: ez utóbbi körülményt azonban inkább a közlekedés csekélyebb voltára lehet visszavezetni, mint a magas fekvés specifikus hatására.

b) A sarki ki ima. Sarki kiima uralkodik azon vidékeken, melyeknek évi középhőmérséklete 0° alatt fekszik. Ezen terület gyér lakosságánál az éhség és a hideggel való küzdelem foglalja el az első helyet. A természeti erők által okozott halál itt gyakoribb, mint a többi kiima alatt. A hosszú téli éj a vér alkatának megzavarásában fejti ki leghatalmasabban deprimáló befolyását ; anaemia, hydraema itt gyakori. A fertőző betegségek között a kiütéses bántalmak (a himlő) a leggyakoriabbak, a minek valószínűleg a zsúfolva élés az oka; a tuberculosis egyes vidékeken állítólag gyakori, másokon ellenkezőleg ritka; nyári hasmenés, malaria nem fordul elő. Pontos statisztikai adatok azonban nincsenek.

c) A mérsékelt égöv azon tájakra terjed, melyeknek évi középhőmérséklete + 25 és 0° között mozog. Szükségtelennek látszik a mérsékelt kiima hygienikus viszonyait e helyen bővebben részletezni, mert az összes eddig ismertetett és ezután fel-' hozandó dolgok mind erre vonatkoznak, ha csak azok ellenkezője külön kiemelve nem lesz.

d) A forró ki ima. A föld azon tájai, melyeknek évi középhőmérséklete 25° vagy még ennél is több, trópusoknak ne-