Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - V. A hőmérsék hatása az egészségre - A) A hőszabályozás
24 A levegő. tudják már más eljárásokkal, pl. fagyasztással; továbbá szigorúbban vigyáznak arra is, hogy a nyomás csökkenésére és teljes kiegyenlítődésére elegendő idő maradjon. Azon csekély nyomás-különbözetek, melyek a föld felszínén, a tengerszín magasságában legfölebb 40 mm.-t tesznek ki, közvetlen befolyással nem bírnak az ember egészségére, de lényeges a hatásuk az időjárásra, s igy közvetve még is fontosak. ej A szél. Egészségtanilag legfontosabb a szél által okozott hőelvonás. A melegség megtartására a szél sokszor jóval fontosabb, mint akár a levegő hőmérséke. akár annak nedvessége. Nagy hideget is könnyen eltűrünk, ha a levegő-nyugodt: ugyanez szeles időben már veszedelmes lehet. Valamely hely valódi hőmérsékéről, illetve az ott élő emberek hőszabályozásáról egészen hamis képet nyerünk, ha csupán a levegő hőmérő adatait vesszük tekintetbe; a szél, levegő-nedvesség, a talaj minősége és alakulata, a magassági fekvés, a levegő hőmérséke mellett mindmegannyi fontos tényezői az illető hely hőviszonyainak. Mérsékelt levegőmozgás frissítőleg hat és az anyagcserét előmozdítja. Szárító hatása minden szélnek van. A támadt por tova vitetik és máshol káros vagy kellemetlen hatást fejthet ki. Nagy telítéshiányukról és erős szárító hatásukról hírhedtek a sivatagi szelek. V. A hőmérsék hatása az egészségre. A) A hőszabályzás. A levegő hőmérséke lényeges befolyást gyakorol a szervezet hőszabályzására. Azonnal itt legyen hangsúlyozva, hogy ennél nemcsak az árnyékban felállított thermometerrel mért hőfok, hanem a napsugarak közvetlen melegsége és a tárgyak állal kisugárzott hő is tekintetbe jön. A szélnek és a levegő nedvességének nagy befolyásáról már fönnebb voll szó. A melegvérűek teste saját melegségét a legkülönbözőbb hő- mérséknél is ugyanazon fokon tartja meg. Ez vagy fokozott vagy csökkent hőtermelés, vagy nagyobb, illetve kisebb hőkiadással történik. A test melegségének képződése; a chemiai hőszabályzás. A test az ő melegségét saját alkotó részei vagy a felvett táplálék elégetése által nyeri. Mivel a test szövetei a táplálékból épülnek fel, azért az utóbbi a valódi hőforrás. A táplálékban ismét a
