Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A levegő - III. A levegő alkotó részeinek hatása az egészségre
20 A levegő. beálló nagyobb hőmérsék hozza létre ezen fokozott vizkiadást Testünk úgy van berendezve, hogy 30° C.-nál eléri a maximumot, a melynél meleget a magából vezetés és hősugárzással kiadni képes: a vizelpárolgás képezi ilyenkor utolsó menedékét. A mi a táplálék-felvételről mondatott, még fokozottabban illik a munkavégzésre. Itt is a hőkormányzás gyakorolja a legnagyobb befolyást a vizkiadásra, nem pedig a levegő nedvességének kisebb vagy nagyobb foka. Ruházatnál. A ruházat akadályozza a testnek vezetés és sugárzás által való hő kiadását. Hatása körülbelül egyenlő a hő emelkedésével (5° C. sőt többével); ezért tehát jóval hamarább kezd itt működni a physikajds hőszabályzás vizpárolgás útján, és ezért erre a táplálkozás és munka szintén aránylag korábban kezdi kifejteni hatását. A vízveszteség és a szomjasáig. A testnek körülbelül 59%-a viz. A sejtek és nedveknek folyton megújuló része ez, melyet nélkülözni nem lehet. A felnőtt és nyugodtan levő ember 15° C. hőmérsék körül és körülbelül 40°/0 relativ levegő-nedvességnél testsúlyából T3d/0-ot veszít vizelpárolgás által; ha meleg nyári napon erős munkát végez, e veszteség 4'8%-ot is kitehet. Szomjaztatok galamboknál akkor állott be a halál, midőn testük összes vízmennyiségének í/6 része elpárolgott. A test víztartalmának bármely körülmény (pl. erős, száraz [sivatagi] szél, hasmenés, vérzés) következtében történt megkevesbedése hozza létre a szomjúságot, melyet a szájban és garatban érzünk. De fellép a szomjúság érzete akkor is, ha csupán a száj és garat van kitéve erős kiszáradásnak, mely az orron át való légzés akadályozottságánál vagy huzamosabb beszédnél stb. áll be. A szomjúságot érző eme részeknek megnedvesítése amaz érzetét állandóan vagy egy időre eltünteti. A levegő nedvességének viszonya a hőtermeléshez és hőkiadáshoz. A levegő nedvessége nem befolyásolja a hőtermelést, és így a test fehérje és zsírjának szétesését sem; vezetés és sugárzás által létrejött hőkiadását azonban annál inkább. Közepes hőmérsék (10—20° C.) és 25—50°/0 relativ nedvességnél a vezetés és kisugárzás által elvesztett meleg minden l°/0 relativ nedvességre értékének 0'320/0-ával növekszik, de ugyanekkor a vizelpárolgás által beállott melegveszteség majdnem ugyanennyivel kisebbedik. Minél szárazabb a levegő, máskülönben azonos körülmények között kisugárzás és vezetéssel annál kevesebb meleget veszi-
