Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A talaj - III. A talaj viszonya a melegség, nedvesség és a levegőhöz
94 A talaj. jük meg, melyek jelekkel vannak ellátva; a mérést vagy külön aknákban, vagy külön e czélra leveri csövekben, vagy végül alkalmas fekvésű kutakban eszközöljük. A talajvíz állása a víz odafolyása és elfolvásától függ. Az odafolyás történhetik felülről és oldal felől. Az előbbiről éppen most volt szó. Az oldalról való odafolyás akkor áll be, ha a íigyelési helytől kisebb vagy nagyobb távolságban olyan csapadék volt, a mely a talajvízig hatolt, és ha az utóbbi a nehézségi törvény értelmében tovább folyik, vagy ha felületes vizekből, folyók, tavakból kerül víz a talajvízbe. Egyes helyeken a talajvíz állására csakis az ilyen oldalról való odafolyás hat, máshol csak a függőleges irányból jövő, ismét másutt mindkettő. Kifolyás. Ez a talajviszonyoktól függ. Ha meg van akadályozva, vagy teljesen hiányzik, akkor oldalról való odafolyás esetén a talajvíz emelkedni fog: ha ellenkezőleg fennáll, akkor a talajvíznek fokozott oldalról való odafolyásnál sem kell emelkednie. A talajvíz folyása vízszinles irányban 0—20. sőt több métert is meghaladhat 24 óra alatt. A talaj nedvességének mutatója. Azt állították, hogy a talajvíz állása a felső talajrétegek nedvességének mutatója. Ezen állítás csak részben helyes. Helyes pedig akkor, midőn a talaj durva likacséi, s ha így az esővíz gyorsan sülved le a mélységbe. Ezen esetben azonban mutatóra nincs szükség. Helyes továbbá a capillaris talajvíz zónájára vonatkozólag, mely természetesen együtt emelkedik és sülved a talajvízzel. Helytelen azonban minden oly esetben, midőn, mint az a jól tartott városoknál gyakori, sőt kizárólagos is, csupán az oldalról odafolyt víz szabályozza a talajvíz állását, vagy a midőn az elfolyás bizonyos magasságban szabaddá lesz. Ha a talaj finom likacséi, s ha a talajvíz állását a függőleges irányból jövő odafolyás szabályozza, akkor a talajvíz tükrének esése vagy állandóan egy magasságban maradása azt jelenti, hogy fölülről már nem kap vizet, vagyis hogy a párolgási zónában egy ideig szárazság volt. Ez nem zárja ki azt, hogy a párolgási zóna a jelenleg történő vagy röviddel ezelőtt történt esőzés miatt igen nedves ne lehessen, csak nem szabad annyi víznek benne lenni, hogy pórusai mind megtöltve legyenek; ilyenkor ugyanis az átmeneti zóna és a talajvíz sem kaphat felülről semmi vizet. A felső talajrétegek nedvességének meghatározása. A felső talajrétegek nedvességére irányadó a talaj minősége, szerkezete,
