Gärtner Ágoston dr.: A közegészségtan alapvonalai (Budapest, 1896)
A talaj - II. A talaj mechanikus szerkezete
II. A talaj mechanikus szerkezete. 89 A poriisvolumen. Az egymás mellett fekvő szemcsék között likacsok, porosok vannak. Porusvolumen alatt értjük a pórusok viszonyát a szemcsékhez, kőzeteknél pedig az azokban levő finom üregek viszonyát a kőzet szilárd anyagához. Valamely talajnak porusvolumenét úgy határozzuk meg, hogy ismert térfogatú talajt, lassankint megtöltünk vízzel. Az elhasznált víz meny- nyisége adja a porusvolument köbcentiméterekben. A porusvolumen oly talajban, melynek szemcséi egyenlő nagyok, körülbelül 38%-ot tesz ki; erősen csökken azonban, ha a nagyobb szemcsék között levő üregekbe finom talajszemcsék rakódnak; így Flügge a kavics, a homok és az agyag porusvolumenét 35-6 és 42\5°/o között ingadozónak találta, míg egyenlő mennyiségű homok és kavicsból készített keverékben az csak 23-1—28-4%-ot tett ki. A pórusok nagysága és a talaj átjárhatósága. A pórusok nagysága a szemcsék nagyságától függ: minél nagyobbak ezek. annál tetemesebb amaz is; a talaj átjárhatóságára, permeabilitá- sára ennek van a legnagyobb befolyása. Fleck különböző és kiszárított talajféleségek egyforma magasságú oszlopán levegőt szívott át. Ha a kavicson átment levegő mennyiségét 100-nak vette, akkor a kavics és homokból álló keveréken 62, finom szemű homokon 46, agyagos finom homokon 1 és agyagon csak 05 levegő ment át. Lényegesen befolyásolja a levegő számára való átjárhatóságot a talaj nedvessége; finomabb pórusokban már akkor megszűnik az, midőn azok még csak félig vannak vízzel megtöltve; jégképződés többnyire teljesen felfüggeszti a talaj átjárhatóságát.. A talajnak azon tulajdonságát, hogy tapadás folytán likacsaiban vizet képes visszatartani, »ví zmegkö t ő ' képességnek«, vízcapacitásnak hívjuk; ennek nagysága kiváltképen a pórusok nagyságától függ és azokkal fordított viszonyban áll. A vízcapacitás nagyságát megmérhetjük, ha bizonyos meghatározott térfogatnyi száraz földet lyukgatott fenekű edénybe tömünk, ezt alsó részével párolt vízbe állítjuk és benne hagyjuk mindaddig, míg a föld teleszívta magát; most az edényt a vízből kivesszük, lecsurgatjuk mindaddig, míg csak alig pár csepp jön ki belőle és lemérjük. A vízmegkötő képesség vagyis vízcapacitás egyenlő a pórus volumennel. A talaj capillaris vízfelszívó képessége vagy capillaris vezetése, mint már a név is mutatja, a legfinomabb hajszálcsöveknek vizet magukba vonzó hatásában áll, a midőn a hajszálnál valamivel nagyobb üregek is éppen úgy, mint a nyirokcsövecskék
