Walla, Francisco: De asphyxia (Pest, 1840)

) 24 C

szintazon jelenségek közt, mintha Iéghiányos téren volna, földre rogyik. Ezen fojtót készíteni, és egj'enesen belelheltetni lehet. A’ fojtónak nincsen egyenesen ártalmas behatása az idegrendszerre, mert ennek működésiben semmi háborodás nem vétetik észre Nysten visszerekbe lövelvén azt, a’ szívre csillapító hatását tapasztalá. Dupuytren gyakran tapasztaló, hogy a’ lég* ezen neme szemétgödörből fejlődött ki, 's tetszhalált okozott.

A’ szénsav okozta tetszhalálról.

E’ légnem okozta tetszhalál gyakrabban fordul elő , minthogy némelly helyeken — p o. Nápoly mellett az úgy nevezett „kutya üregben“ — maga a’ természet készíti, és különféle alkalommal a’ közéletben is kifejlődik , minta’ pinczékben, sörfőzésnél, a’bor’forrásánál ’s több illyennél. Ha« tása ugyanaz, mellya’fojtpnak, tehát a1 tetszhalál’ jelenségei is ugyan azok lesznek. Nysten belövel- vén a1 vérbe, azelőbbenitői okozott hatáson kivfil, még izomgyengűlést is tapasztalt,

A3 levegőnek elmulasztott újításától okoz- tatott tetszhalálról*

Ez a’ két előbbivel megegyezik, mert ha a’ közönséges levegő minden újítás nélkül be- éski- Jeheltetik, végre minden savítóját elvesztvén, fojtó és szénsavból álló vegyületet hagy; i*ivel pedig ezek egyenként véve tetszhalált okoznak, igen természetes hogy vegyületök szinte azt okozzon. Itt a’ tetszhalál lassú lépéssel nyomul elő. Hiteles adatokból tudjuk, hogy egy 20 □ láb térés szobába, mellynek két kis ablaka volt, 146 személy zá-