Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
96 Kóros visszaképződés. ződnek, akkor minden morzsalékony péppé, darakása (Griitzbrei), kásadag (Atherom), esik szét (kásadagos szétesés). 4) Fene, üszők (Brand, Nekrosis, Gangraena). A részek elhalása reá következő korhadás, rothadással, gyakori; maga a folyamat, a boncztani és vegytani változások a szervekben különbözők az ok, a részek vegyülete, alkata, fekvése, a hőmérsék, a levegőnek és hőségnek behatása szerint. A lágyrészekben előjövő üszők feltételeztetik 1) a véroda- folyásnak keveshedése és teljes megszűnése által; ezen állapot majd lassanként lép föl, a részek elhalása lassan halad és csak későn éri el a legfőbb fokot; vagy hirtelen bekövetkezik, hirtelen nagyobb részletek halnak el, a szétbomlás és szétesés hamar megy; 2) a részeknek erőmüvi szétrombolása által, minek folytán az edények és idegek elroncsoltatnak, vagy a részeknek physikai összefüggése megsemmisittetik; 3) fagyás vagy égés által közvetlenül, ha az a legnagyobb fokban fellép, közvetve lob által; 4) lob által, mennyiben a szövetek vagy diphte- ritikus izzadmány folytán mint pörk elhalnak vagy evesedő izzad- mányokká esnek szét; 5) korhadásban levő részekkeli érintkezés által; ezek majd a testben képződött p. a bél tartalma, vagy abba véletlenül bejutott, majd fenével fertőztetett emberekről vagy állatokról átvitt anyagok; 6) vegyi hatányok (Agentien) savak, lúgok stb. behatása által közvetlenül vagy lob folytán. A fene által feltételezett változások fellépnek a) mint száraz fene, múmiaszerü kiszáradás (trockner Brand, Murnifi- cirung), a részek, barnák vagy feketék lesznek, összetöpörödnek, végre számszerűen kemény vagy szénként morzsalékony tömeget képeznek; b) mint nedves üszők (feuchter Brand), a barna, fekete, feketezöld szinezetü részek piszkosszinű folyadékkal át- nedvesíttetnek, lassanként ragadós, pépszerü vagy híganfolyó, legnagyobb mérvben bűzös tömeggé bomlanak föl; c) mint üszök- pörk (Brandschorf), mely vagy diphteritikus izzadmánynyal elhalt , fehéressárga, száraz tömeget képző részeket, vagy kis, körülírt, önkénytes üszkösödésben elhalt tömegeket az élő részekben állít élénkbe. A górcsői vizsgálat azt mutatja, hogy a rendes szövetrészek lassanként rendes szinöket és alakjokat elvesztik, eleinte felhő- szerüen megzavarodnak, később kis részletecskék és rögcsékbe szétesnek; legelőbb a sejtek esnek szét, kii’önösen a vértestecsek
