Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)

Átalános kórboncztan

Bujakóros gumó. 79 b) Hengereshámrákulék (Cylinderepithelialcancroid) talál- tatik a végbélnek, rémesének (Colon) és gyomornak takhártyájá- ban és más szervekben, falhoz lapuló (wandständig) vagy gyűrű- forma dagokat képez, lágy, le vésés, fehér metszfölszinnel, melyek a fülületen csakhamar fekélyedésbe mennek át. Többnyire helyiek, de másodlagosan is elterjedhetnek a nyirkmirigyekre, a májra, ritkán más szervekre is. A másod dagok egészen az elsőd dagok- nak alkatával bírnak s górcsői vizsgálatnál nagyobbrészt hengeres hámot mutatnak, szemcsés (acinös) testekbe rendezve (I. 10.). Itt is jönnek elő formák a rostváznak szemölcsös-bolyhos kinövé­seivel s átmenetek a rákba buja sejtsarjadzás által ; ezen átmeneti formák nagyon gyakoriak, minden szervekben előjönnek s több­nyire le vésés velősrákok külemével bírnak (Wagner szerint rák hengeres sejtekkel). 16. Mag- és nyirksejtdagok (Kern- und lijinplizellcn­gesell wülste). Ezen osztályba tartozó dagok lényegileg kis, petéded és kerek magvak halmazából állanak, melyek legfelebb egy vörös vértestecsnek nagyságát érik el, és kis, tökéletlen, legkiképzettebb állapotban a nyirksejtekhez hasonló sejtekből. Ezen dagok legtöbb esetben nem helyiek, hanem átalános idült vagy heveny betegségek által tételeztetnek föl s jellemző újképleteket képeznek a bujakór, lépra, takony, fehérvér, hagymáz, bőrfarkas és gümökórnál. Többnyire elsődleg nagy számmal lép­nek fel a testben, mindég csak csekély térimét érnek el, tehát soha sem nagyságuk, hanem számuk által hatnak károsan és roncsolólag. a. Bujakóros gumó (der syphilitische Knoten), mézgadag (Gummi­geschwulst), bujag (Syphiloma). Ezen dag átalános bujakor következtében a test különböző szerveiben képződik. Többnyire kerekded, meglehetős élesen körülírt, de sejtszövettakaró által ritkán betokozott. lerime több­nyire csekély, leginkább borsó- vagy magyoró-, ritkán diónagy­ságú s csak kivételesen nagyobb. Majd egyes, majd nagyobb számban fordul valamely szervben elő, néha azonban egyszerre több szervekben is nagyobb számmal előjön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom