Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
Közönséges rák. 67 ban nyirkedenyek is találtatnak. A rostok elrendezése többnyire medercseszerü, a rostok es rostnyalabok hálózatot képeznek, szűk vagy tág sokalakú közökkel. Ezen közök többnyire górcsöviek, csak ritkán láthatok szabad szemmel, néha oly nagyok, hogy úgy látszik, mintha a nedv tömlőszerü üregekben foglaltatnék. (Canc pult ace Gruv.) Néha a rostos hurkozat oly szűk, hogy a közök mint olyanok eltűnnek s a nedv rendezetlenül oszlik el a rostok közt, néha pedig oly gyengén van képviselve, hogy a rák csak sejtekből látszik állani. A ráknedv (Krebssaft) folyékony, tiszta, vagy finom rög- csék jelenléte miatt zavaros, fehérnye tartalmú, ritkábban nyálkás vagy kocsonyás sejtközti anyagból áll és sejtek, magvak és szemcsékből. A sejtközti anyagnak (Intercellularsubstanz) jelenléte nem állandó, mert néha a sejtek közvetlenül egymásra feküsznek. A sejtek, mint főn mondatott, semmi határozott alak vagy nagysággal nem birnak, kerekek tojásdadok, szegletesek, farkazottak; majd gömbölydedek, majd párnaszerüek, majd laposak. Némely rákban minden sejt kerek vagy tojásdad; ezek többnyire olyanok, melyek búján nőinek és nagyon lágyak, másikban sok szegletesek és farkazottak találtatnak, ezek többnyire lassabban növök, keményebbek, melyekben a sejtek kölcsönös nyomás és egyoldalú növés által a szabad, nem nyomott helyek felé, az emlitett alakot veszik föl. Sok esetben minden forma egyszerre jelen van (I. 1.). A sejtek nagysága magvaik nagyságától és tartalmok mennyisétől függ; az nagyon ingadozó s egyátalán nem szorítható bizonyos határozott átmérőre, a legkisebbek 1/300—Vsoo^ átmér., nagyobbak Váoo—:Viso—Vioo'", a legnagyobbak 780—V50"', sőt egyesek V25'" is elérhetik. A magvak nagysága szinte oly ingadozó, átmérőjök néha 1/300—1/.0ítt közt változik; az esetek nagyobb számában a magvak tekintélyes nagyságúak, s az által mindjárt különböznek a hámnak, rost- és genysejtnek stb. magjaitól; ez mégis nem egészen biztos, és épen az igazán buján sarjadzó, rendkívül nagy és az egész testben nagy számmal elterjedt rákok magjai és velők a sejtek is gyakran nagyon kicsinyek. A magvak kerekek vagy peteidomúak s 1—2 vagy több magtestecset tartalmaznak, melyek nagysága szorosan viszonylik a mag nagyságához s 1/600—1i160“‘ közt iugadoz; a nagy magtestecsek éles körrajzuk által tűnnek ki, továbbá golyóidomuk és világos, teljesen hasonnemü, többnyire homályosan fénylő bennékök által.
