Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)

Átalános kórboncztan

50 Kóros új képletek. húsulékában (Sarkom) Wallmann pedig egy veleszületett garat- dagban észlelt. Virchow az ily izomdagoknak izomhusulék (Myosarcoma) elnevezést adott. Az izmok túltengésénél elemi kötegek újképzésével rendesen nem találkozunk, hanem a már meglevő kötegek nagyobbodnak szaporodás és talán rostjaiknak egyidejű vastagodása által; nagy fokú túltengésnél az elemi kötegek vastagodása a rendes térimét kétszer, háromszor meghaladhatja. Hogy azonban egyes esetekben nem jöhet-e elő az elemi kötegek újképzése, még nincs eldöntve; igy Weber a nyelvtúltengés (Makroglossie) egy esetében a ki­képzett izmok mellett olyanokat is talált, melyek szo-rosan úgy viszonylottak mint egy öt hónapos ébrény izmai és melyeket ő azért újonképzetteknek tekintett. Sima izomrostok újképzése (Neubildung glatter Muskel­fasern) sokkal gyakoribb; legközelebb a rendes sima izomszövet túltengésénél találtatik mindazon helyeken, hol ezen szövet előjő, különösen pedig a bélhuzamban, méhben és húgyhólyagban. Igaz, hogy ezen túltengés némely esetekben csak az izomsejtek nagyob­bodása által tételeztetik föl, melyek a rendes térim nagyságát két­szeresen és többszörösen meghaladhatják; de más esetekben az izomrétegnek, p. a gyomornak vastagodása egyátalában nem áll arányban az egyes sejteknek nagyobbodásával, s itt szükségkép az izomsejtek újképzésének kell jelen lenni; ez csak a rendes izomsejtek oszlása által látszik létrejönni. Ily helyek vizsgálatánál oszlott magú sejtek találhatók, mely magvak lassanként egymástól eltávoznak s melyek körül később a sejtek elfűződnek; de az izomsejtek elemi újképződése, mintegy kötszvetsejtekből, nem mutatható ki, ezen tárgy feletti észlelések azonban az ily vizs­gálatok nagy nehézségénél fogva még tovább folytatandók. Ezen formán kivül újdonképzett izomszövet még egy dag formájában találtatik, mely : A síma izomrostdag (die glatte Muskelfasergeschwulst, Myoma). Ez csak oly szervekben találtatik, melyek sima izomrostokat tartalmaznak, így a méhben, a bárzsingnak gyomornak bélcsator­nának s a bőrnek izomrétegében. A dag rendszerint élesen körül­irt, kerekded, meglehetősen kemény; nagysága nagyon különböző, a legkisebbeknek alig van 1—2 vonal átmérőjűk, a legnagyobbak több hüvely, sőt egy láb nagyságúak s azon fölül. Metszfólszinök

Next

/
Oldalképek
Tartalom