Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
40 Kóros új képletek. ritkábban szegletesek, orsó- vagy csillagalakúak; igen éles, erős körrajzzal bírnak, homályosan fénylő bennékkel és magtestecse- ket tartalmazó kerek maggal; a bennékben gyakran talál tátik 1—2 kis vagy nagy zsírcsöpp. Eczetsavban változatlanok maradnak vagy kissé összezsugorodnak. A porczsejtek továbbá az által tűnnek ki, hogy csakhamar létrejövetelök után egy második hártyát vagy tokot választanak ki magok körül; ez néha finom, a tulajdonképi sejthártyával erősen összetapad és azért csak nehezen ismerhető föl; máskor tetemes vastagságot ér el s a sejttől világosabban el van különítve. Néha egész sereg ily másodlagos hártya választatik egymásután ki és akkor a sejt közközepesen rétegzett lemezek vastag rakodmányával beburkolva jön elő. Némely esetekben a tok az alapanyaggal előbb vagy később össze- olvadhatónak látszik. Ha a porczsejtek oszlás által szaporodnak, az abból eredő ivadék a tok által bezáratik, midőn az leánysejteket tartalmazó anyasejt külemét veszi föl, melynek jelentőségével azonban tényleg nem bír (1. f.). Egyébiránt a tok az oszlott sejtek körül szinte elfüződhet, mire valamennyi újonanképzett sejtek azonnal tokkal vétetnek körül. Az alapanyag közönséges porczban<lporczonyátadó (chon- dringebender) anyagból áll; többnyire hasonnemü, kemény, félig átlátszó, úgy hogy finom szeleteken a sejtek abban világosan felismerhetők; eczetsav irányában érzéketlen; néha igen finom por- szerü zsírmagcsák találtatnak benne vagy hajlamot mutat szét- repedezésre merev nyúlt rostokká; ritkán találtatik mint újképlet egy a rendes rostporczczal hasonos szövet, melynél az alapanyag merev, sötét, a ruganyos szövethez hasonló rostok hálózatából áll; — néha az alapanyag enyvadó és hasonlít a kötszövetéhez, míg a sejtek egészen a porczsejtek jellegét viselik; — végre némely esetekben nyákos is lehet. Az újonképzett porczszövet fejlődése leggyakrabban kötszö- vetből indul ki, ezenkívül még poroz- és csontszövetből. A köt- szövetbőli fejlődés többnyire következőleg történik : a kötszövet- sejtek folytonos oszlása által sejtgóczok vagy sejtrakodmányok támadnak, melyek eleinte közömbös természetűek, de lassanként porczsejtek jellegét veszik föl. Eleinte sűrűn egymásra zsúfolva fekszenek s még semmi köztianyaggal nem bírnak; lassanként ez a sejtek által kiválasztatik, minden sejt körül széles, világos szegély képződik hasonnemü porcztömegből, mely azután egyenletes tömeggé folyik össze, melybe a sejtek egymástól bizonyos
