Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Átalános kórboncztan
32 Kóros újképletek. ma), csontdag (Knochengeschwulst, Osteoma), zsírszövetdag (Fettgeschwulst, Lipoma), izomrostdag (Muskelfasergeschwulst, Myoma, Myosarkoma), idegdag (Nervengeschwulst, Neuroma), edénydag (Gefässgeschwulst, Angioma), mirigydag (Drüsengeschwulst, Adenoma). Más dagok nem annyira élettani szövetek ismétlései, mint inkább összetett képletek, mint szemölcsök (Papillen), zárt tömlők; ide tartozik: a szemölcsdag (Papillar- geschwulst, Papilloma), a tömlősdag (Balggeschwult, Kystoma). A dagoknak egy harmadik sorát lényegesen jellemzi a sejtek és magvak folytonos képződése; ide tartoznak : a rostsejtdag (Fasserzellengeschwulst, Sarkoma), hámsejtdag (Epithelialzellengeschwulst, Epithelioma), ráksejtdag (Krebszellengeschwulst, Carcinoma), genysejtdag (Eiterzellengeschwulst, Pyoma) és végre a főleg nyirksejt és magvakból álló gümök (Tuberkel), bújakó- ros és nyirkdagok. Második felosztási elvül eleitől foo-va a dacnak állását a szervezethez egészben véve fogadták el; e szerint a dagokat két osztályba sorozták: 1) helybeliekre, melyek helyi okokból kiindulva, képződési helyükre maradnak korlátolva, az egész testben el nem terjednek, azért kiirtás stb. által gyökeresen gyógyíthatók, tehát jóindulatú jelleggel birnának; 2) átalánosokra, melyek elsőd nedvbetegségnek másod terményei, tehát több szervben egyszerre vagy egymás után lépnek fel, helyi szerek által nem gyógyíthatók, tehát roszindulatú jelleggel lennének ellátva. De ezen beosztási elv tudományosan azért nem alkalmazható, mert a helyi, jóindulatú és átalános, roszindulatú jelleg egy bizonyos szövezethez sincs állandóan és kizárólag kötve, hanem majdnem minden dag majd helyi lehet és maradhat, majd átalánossá válhat. Csak annyi állapítható meg, hogy egy daganat, a föllebbi értelemben annál roszabb indulatig minél korlátlanabb és bújább sejtképzés által jellemeztetik, mivel az többnyire puha, leveses és elemei könnyen felvétetnek a nedvtömegbe s annak fajlagos fertőzését eredményezhetik; míg az ily fertőzés oly dagoknál, melyek kemény szövetből, bő, tömött alapanyaggal, állanak, csak ritkán jöhet létre. Az újképletek mindenkor tartalmaznak véredényeket, melyek az anyatalaj véredényeivel összefüggenek, tehát a test átalános táplálási rendszerével összevegyülnek; nyirkedények azokban mindenütt el vannak terjedve, hol kötszövet találtatik. Idegeket a dagok rendesen nem tartalmaznak; mennyire hat be azok hiánya
