Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)
Különös kórboncztan - A köztakarók kórboncztana
K ül hám, irha és bőralatti sejtszövet. Kóros újképletek. 395 nak, acrochordon a nevök. Ide tartozik a regiek kocsános acrothymion-ja és myrmicia-ja, finoman karélyozott daganatok, melyek nagyobbodott fadgyú- és verítékmirigyeket s újon- képzett kötszövetet tartalmaznak. Rostdagok (Fibroide) a bőrben ritkán jönnek elő, közönségesen a bőralatti sejtszövetben támadnak, a bőrt magok előtt felemelik, mely majd változatlan marad, majd a szemölcsök túl- tengését mutatja. Húsdagok (Sarcomé) a bőrben nem ritkák, önkényt jönnek létre, kis vagy nagy dagokat képeznek, melyek kisebb nagyobb mérvben kiállanak, a bőrt lassankint átfúrják, midőn felületesen levedzenek és fekélyesednek. A húsulékokhoz tartozik az Alibert keloid-ja (sejtdag) is. A zsírkötszövet (Fettbindegewebe) új ónk ép zése nagyon gyakori s majd mint a zsírnak tömeges szaporodása. lép föl a bőralatti sejtszövetben, majd elszigetelt dagok alakjában, zsírdag (Lipoma) (a borsónagyságú naevus lipomatodes-től a férfifőnagy- ságú tömegekig), melyek a bőralatti sejtszövetben támadnak s a bőrt magok előtt felduzzasztják. Festenyújképződés (Neubildung von Pigment) mint a nyákréteg legalsó sejtjeinek és magjainak maradandó vagy átmeneti festenyzése jön elő barna és sárga festenyszemcsékkel a bőrnek további változása nélkül (szeplő [Ephelis, Sommersprossen, Melasma, Nigrities]), vagy a liülhám vastagodásával és gazdag lepikkelyezéssel (barnag [Chloasma]), vagy az irhának túl- tengésével kis, körülírt helyeken, gyakran nagymérvű hajképződéssel összekötve (anyajegy, máj folt [Naevus spilus, lenticularis , Leberflecken] stb.). Néha a rostdagokban, husulékok- ban vagy rákokban jő a festenyezés elő, midőn ezek mint fös- tenyes bőr dagok (melanotische Hautgeschwülste) lépnek fel. Megemlítendő itt az egész bőrfelület festenyzése az ú. n. Addison- féle betegségnél (Bronzed-skin). Edényvégtágulatok (Teleangiectasieen) a bőrben gyakoriak s kis, lapos, világos- vagy sötétvörös, szemcsés dagokat képeznek vagy a bőrnek nagy darabján, különösen az arczon vannak elterjedve (edényjegy [Naevus vascularis]). Tömlők (Cysten) a bőrben nagyon gyakran jönnek elő s majd elsőd újonképzés által, majd a mirigyjáratoknak átváltozásából támadnak. Alkatok a sejttartalmú bőr tömlőké vei (Dermoid- cysten) azonos, nagyságok borsó- egész ökölnagyság között vál
