Förster Ágoston: A kórboncztan tankönyve - A Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat Könyvtára 10. (Pest, 1869)

Átalános kórboncztan

22

Torzképzései.

d) Hólyaghasadék, alulvizelés (Hypospadie) és monyháti hasadék (Epispadie).

e) Koponya- és gerinczhasadék.

f) Mell- és hashasadék.

g) Kloákaképződés.

2. Zárok (Atresieen), feltételezve a legkorábbi időkben vakon végződő nyílásoknak vagy tömör (solid) csatornáknak zárvamara- dása által.

a) Szájhiány (Astomie).

b) Seggzár (Atresia ani).

c) Hüvelyzár (Atresia vaginae).

d) Húgycsőzár (Atresia urethrae).

3. A fejlődés ferde iránya.

a) Csíraképződések (Zwitterbildungen).

b) Kettős méh vagy hüvely.

c) A nagy edénytörzseknek és szívnek legtöbb torzképletei.

4. Megállapodás bizonyos nagyságnál.

A bélcsatorna rendellenes rövidsége.

A szív kicsisége.

A nemi szervek kicsisége.

Mindezen törzsképzésekkel részletesebben találkozunk az egyes szervek boncztani változásainak előadásánál.

II. A kifejlődés nagyságra vagy számra túlnyomó.

A) Túlnagy képződés.

1. Óriási képződés (Riesenbildung), a testnek minden szervei, különösen a törzs- és végtagok rendkívüli nagyságot érnek el; az egész test 7—9 láb hosszú és több.

2. Egyes részek rendellenes nagysága, világrahozott túltengés.

B) Számfeletti képződés.

1. Túlságos számú kéz- vagy lábújak, bordák, gerinczek, emlők, fogak, nyelv, állkapocs, lép stb.

2. Kettőstorzszülöttek, iker- és hármas torzszülöttek (Terata diploa, didyma, disoma), a test első ébrényi alapszerkezetének (Keimanlage) oszlása vagy kettőztetése által feltételezve.