Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
A cukorbetegség sebészeti vonatkozásai
99 A pajzsmirigy és hypophysis működése viszont ismét egyrészt az idegrendszer, másrészt még távolabbi hormontermelő szervek hatása alatt áll. Az utóbbiak közül említem az ivarszerveket és ezek belső secre- tumait (Sémán D). Tudvalevő, hogy a hyperthyreoidismus mennyire függ a belső ivarfunctiótól; hogy a nőknél az ovulatio, a klimakte- rium, a terhesség mennyire képesek a Basedow-betegség tünetcsoportjaira módosítólag hatni. Még szembetűnőbb az ivarmirigyek és a hypophysis cerebri hatása. Az akromegális tünetcsoportjánál, melyet ma a hypophysis fokozott tevékenységére kell visszavezetni, a genitalis hypoplasia a legszembetűnőbb és legállandóbb symptomák egyike, sőt vannak szerzők (Erdheim és Stumme, Fichera, Tandler és Gross, nálunk Hudovernig, kissé más értelemben Buday és Jancsó), kik a betegség primum movens-e gyanánt az ivarmirigyek atrophiá- ját tekintik.. Ezek után tehát olyan módon összegezhetjük a mondottakat, hogy 1- ső rendű diabetogen szerv a máj; 2- odrendűek a pankreas és chromaffin-rendszer, mint az elsőrendű aktivatorai és gátlói; 3- adrendűek az autonom és sympathicus idegrendszer bizonyos pályái, mint a másodrendűek ideges úton, továbbá a pajzsmirigy és hypophysis, mint a másodrendűeknek chemiai úton való befolyásolói; 4- edrendűek azok a központi és környi idegelemek, melyek tevékenysége a sympathicus és autonom idegrendszert, reflex, irradiatio vagy diaschisis útján befolyásolhatják; továbbá az ivarmirigyek, mint amelyek a 3-adrendű diabetogen szervekkel (pajzsmirigy, hypophysis) vegyi correlatióban állanak.1 Egy szerv hiányzik ezen összeállításból, melyet ugyan nem nevezhetünk abban az értelemben diabetogennek, mely szerint az a cukortermeléshez hozzájárulna, mely azonban a diabetes pathológiá- jában igen jelentékeny szerepet játszik: és ez a vese. Ennek a szervnek a szerepét annál inkább kell vázolnom, mert a vesesebészetben oly nagy fontossággal bíró functiós vesevizsgálatnál bizonyos aktualitásra emelkedett. A vese addig, míg a vér cukortartalma bizonyos százalékos mennyiséget, azaz 0-85°/oo-et meg nem haladott, nem ereszti a cukrot a vizeletbe, de átengedi, mihelyt az értéke jelentékenyen ezen szám fölé emelkedett. De a fontos az, hogy a vesének ezen cukorvisszatartó képessége (Zuckerdichtigkeit) nem állandó érték. Először előfordul, hogy a vese bizonyos vegyi anyagok behatása alatt normális cukortartalmú vérből is képes a cukrot kiragadni. Ezen glykosuriák legismertebb formája a phloridzin glyko- suria, melynél a vesének ezen aktiv szelekciós képessége folytán a vér cukortartalma a normális alá süllyed. A vesesebészetben oly fon1 Tudatában vagyok annak, hogy ezen összeállítás igen sémás, és egyes fontos tényeket figyelmen kívül hagy. Nem akar más lenni, mint gerendázat. melynek segítségével a további gyakorlati fejtegetéseket rendszeresen fel akarom építeni.
