Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában
81 Amint később ki fogom fejteni, azt hiszem, hogy a köszvény és a köszvényes hajlam diagnózisát többnyire vegyi vizelet- vagy vér- vizsgálat nélkül is fel tudjuk állítani; de ha már finomabb kémiai elemzésbe belemegyünk, ne legyen ez önámítás és ne történjék a vizsgálat laza módon és csak a tessék-lássék kedvéért. Ezen gyakorlati irányú, de azért nem kevésbbé fontos kitérés után térjünk vissza a köszvénybetegek urikaemiájához. Brugsch és Schittenhelm meggyőző módon mutatták ki, hogy a húgysav termelésében szereplő fermentumok rendellenes lassú, elhúzódó működése, végül pedig a rendesen végbemenő húgysavbontás csekélyebb volta az, ami végre a húgy savnak a vérben való felhalmozódására vezet. Tehát a nukleinanyagcsere fermentumos zavara volna az urikaemia elsődleges oka. Ezen felvétel annál plausibilisabb, mert a köszvényt gyakran más anyagcserebántalmakkal látjuk kombinálódni, melyek lényegét in ultima analysi szintén az anyagcserét szabályozó fermentumok és a velük hasonló jelentőségű hormonok zavarában kell keresnünk. Mindennapos a köszvénynek cukorbetegséggel való együttes föllépése. Ha meggondoljuk, hogy egyes fermentumok hiánya vagy jelenléte, hatékonyabb vagy gyengébb volta az átöröklésnél milyen domináló szerepet játszik; ha látjuk, hogy a Mendel-féle átöröklési tan továbbkutatói a különböző változatokat létesítő „öröklési egységeket“ egyenesen fermentumszerű testeknek tekintik (Bateson), akkor a köszvénynek minden kétségen felüli átöröklődési hajlamát a fermentativ elégtelenség elmélete igen szépen megmagyarázza, A kutatók egy másik csoportja azon a nézeten van, hogy a húgysav vérben való felhalmozódásának és a vizeletben való csökkenésének inkább a vesék elégtelensége az oka. Ezen nézet már alapjában véve olyan régi, mint a köszvény kórtana egyáltalában, hol több, hol kevesebb jelentőséget szoktak neki tulajdonítani, de nézetem szerint nem lehet tagadni, hogy vannak esetek, amelyekben az urikaemia okát a vesékben kell keresnünk. Az érvek a következők: 1. Igen sok zsugorvesénél ki lehet mutatni, hogy a vér húgysavtartalma purinmentes diéta mellett is jelentékeny. 2. A kórbonctani kutatások szerint zsugorvesében elhaltaknál aránytalanul gyakran találnak húgysavas lerakodásokat a test különböző helyein és pedig ott, ahol a rendes köszvénynél is a húgysav kedvenc lerakodási helyei vannak, például az öreg ujj első Ízületében. 3. Határozottan köszvényes betegnél gyakran találjuk a vese megbetegedésének biztos jeleit és nagyon gyakran egészen biztosan ki lehet mutatni, hogy ezen veseelváltozások a köszvényes panaszok fellépését megelőzték. A köszvény ilyen módon való keletkezésének legfontosabb példája az ólomköszvény, melynek minden esetében a vesének lappangva kifejlődő interstitiális lobja az elsődleges. 4. Azt tapasztaltam, hogy ha köszvényes betegnél a vese valamely oknál fogva elégtelenné válik, a köszvény kórképében mihamarabb rosszabbodás áll be és a köszvényes rohamok gyakoribbak és hevesebbek lesznek ; különösen tapasztalhattam ezt idősebb férfiaknál, kiknél a köszBenedict: Belgyógyászati dolgozatok. 6
