Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában

Újabb szempontok a köszvény kór- és gyógytanában. Ha az orvosok továbbképzése az orvosi képzés hiányának a pótlását jelentené, akkor nem léteznék szükségesebb tárgy, mint a köszvény. Mint hallgatók, vajmi ritkán láttunk köszvényes beteget a klinikára tévedni. Akik később oly szerencsések voltak, hogy úgy mint én, egy belgyógyászati klinika kötelékén belül az oktatás mun­kájában részt vehettek, duplán érezték a visszás voltát annak, hogy ennek a fontos, sokfelé ágazódó, a gyakorlatban ily nagy helyet el­foglaló korcsoportnak néha éveken át nem akadt representáló kép­viselője. Kitörő örömmel, mintha igazi rántásról lett volna szó, érte­sítettük mesterünket, Korányi Frigyes bárót, ha sikerült igazi kösz­vényes beteget a klinikán elhelyezni; előadása, melyhez az eset csak az alkalmat, de a klinikán kívül szerzett óriási tapasztalatai az anya­got szolgáltatták, ilyenkor ünnepszámba ment. Annál meglepőbb az általános gyakorlattal foglalkozó orvosra nézve, ha a köszvénynek és a vele határos kórformáknak igen nagy elterjedését látja a publi­kumban, mely annál nagyobb, minél jobb körökből rekrutálódik a gyakorlata. Azt kellett tapasztalnom, hogy a legkiválóbb képzettségű orvosok is többé-kevésbbé idegenül állottak ezzel a betegséggel szem­ben. Szilárd alap nélkül, behódolnak kórtani felfogásukban a legújabb elméleteknek; gyakorlati ténykedésükben — kiki konzervatív vagy haladó természete szerint! — minden régi vagy új előítéletnek. Ha most az alábbiakban a köszvény kortanának újabb fázisait rajzolom, tessék ezt úgy venni, mintha csak pillanatképet akarnék rögzíteni, mert bármennyit is dolgoztak ezen a téren és bármilyen ki­elégítők az eredmények, mégis lehetséges, hogy holnap az egész kér­dés képe más színt fog ölteni. Ezenkívül tagadhatatlan, hogy a kór­tani kutatások és a gyakorlati tapasztalatok között nincs meg a kellő összhang. A köszvény kortanának a központjában már egy évszázad óta áll a húgysav és ma is mindenkinek, aki a köszvény tanával akar fog­lalkozni, előbb a húgysav élettani szereplésével tisztába kell jönnie, amint ez az újabb kutatásokból kialakult. Ma tudjuk, hogy a húgysav az ú. n. mtkleinanyagcserének a végterméke. A nukleinok, vagy jobban mondva, a nukleoalbuminok, a sejtmagvak jellemző alkatrésze, a fehérnyefélék nukleinsavval való vegyületei és ennélfogva a nukleoalbumin anyagcseréje tulajdonkén-

Next

/
Oldalképek
Tartalom