Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Az anaciditásról
7 A sósav dezinficiáló szerepét nem szabad abban az értelemben fölfogni, mintha igazán baktericid anyag volna; de szabályos kiválasztása garantálja a gyomor és a vékonybél rendes chemiai milieu-jét és ennek révén az ottani baktériumflóra rendes voltát is. Ha hiányzik, a gyomor és bél baktériumai is változnak, ami nagy zavarokra vezethet. Midőn az orvosok a gyomor sósavtartalmával behatóbban kezdtek foglalkozni, mindjárt feltűnővé vált, hogy a gyomorrák legtöbb esetében a szabad sósav hiányzik, sőt egy időn át már ezt a sósavhiányt is majdnem minden esetben ominosusnak tartották. Igen hamar kiderült azonban az, hogy a gyomorbetegek nagy része, aki biztosan nem gyomorrákos, állandóan nem produkál sósavat, sőt igen sok beteg még a pepsinkiválasztásnak legkisebb nyomait sem mutatja. Ezt az állapotot achlorhydrianak nevezzük, ha a szabad sósav hiányzik, anaciditásnak, ha általánosságban savanyú componensek a gyomorbennékben hiányoznak és achylia gastricámak, ha a sav hiánya mellett még az erjesztők hiánya is kimutatható. Ezen állapotok oly közel esnek egymáshoz, hogy a köztük levő átmenetek igen labilisak. Klinice nem nehéz valamely egyszerű methodussal a pepsin vagy az oltófermentumnak a gyomornedvben való kimutatása, de nem mutatkozik célszerűnek a gyakorló orvos teendőit még erősebben komplikálni, úgy hogy ma a gyakorlatban már ott is achylia gastricáról beszélünk, ahol a sav teljesen és állandóan hiányzik, annál is inkább, mert ezekben az esetekben többnyire a ferinentumok is vagy hiányoznak vagy olyan minimális mennyiségben vannak jelen, hogy sav hiányában egyáltalán nem bírnak proteolytikus hatással. Minden anaciditás felfedezésénél első kötelességünk a gyomorrákra gondolni. A további differenciálásra csak ennek a kizárása után térhetünk át. Ezen kizárás néha igen könnyű, máskor nagy nehézségekbe ütközik. Könnyű ott, ahol fiatal egyéneknél, kik különben egészen jól vannak táplálva, mintegy véletlenségből bukkanunk az anaciditásra vagy ott, ahol az anaciditás okául más szembeszökő betegség kínálkozik pl. idült vesebajok, gümőkórosok anaciditása. Annál nehezebb lesz a megkülönböztetés idősebb egyéneknél, akiknek a gyomorpanaszai csak újabb keletűek és akikről azt halljuk, hogy azelőtt igen jól táplálkoztak, különösen a húst nagy előszeretettel ették, holott újabban éppen a leghatározottabban carnophobiá- ban szenvednek. Ha ezekben az esetekben tapintható tumor nincs, akkor a rákos és nem rákos anaciditás megkülönböztetésére a következő pontokat tarthatjuk szem előtt: 1. Anaciditás jelenléte mellett erősebb Iesoványodás az achylia gastrica esetében is lehetséges, ha az, mint később látni fogjuk, erős hasmenéssel van kombinálva. Hasmenések nélküli Iesoványodás gyomorrák mellett szól. 2. Ha a sósav hiánya mellett nagyobb mennyiségű tejsav és tejsavbacillus található, akkor ez ceteris paribus gyomorrák mellett szól.
