Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)

Az epekőbetegség kór- és gyógytanának néhány kérdéséről

cholecystitis ellen, mert lehet, hogy a ductus cysticus ideiglenes elzáródása miatt nem a hólyagnak a lobos epéjét nyerjük, hanem a májból egyenesen leszürűdő ép, fehérjementes epét. Ezeket a mód­szereket csak említem, mert általános klinikai polgárjogot még nem nyertek. A gyakorlat embere mindinkább látja, az epekőbaj kór­isméje ezen stádiumban inkább a sejtés, mint a biztos orvosi tudás domíniuma fog maradni. Tartsuk szem előtt, hogy az epeköbaj első jelei ebben a stá­diumban többnyire a gyomorbéltraktus azon zavarai közt mosódnak el, melyekkel kapcsolatosan az epekő képződött. Az általános ptosis, a máj és jobb vese lefelé való dislokációja, a pylorus és a colon jobb flexurájának a süllyedése például képesek a hólyagnak és a ductus cystikus deformatiója révén az epe rendes ömlését meggátolni, a bél általános renyhesége az epecsatornarendszer izomzatára is terjed­het, egy esetleges gyomorbélhurut észrevétlenül vezethet az epe fer­tőzéséhez és midőn a renyhén folyó, fertőzött epében a konkremen- tumképződés bekövetkezett, akkor alig társul valami a régi tünetek­hez, a panaszok továbbra is a régi általánosak maradnak; az alap­baj természete szerint bizonytalan kellemetlen érzések állanak fenn, teltség és puffadás, különösen bizonyos ételek után, nausea, gyomor­égés, könnyű húzó sensatiók a gyomorban és a keresztben. Mégis már gyanús, ha a kellemetlen érzések a jobb oldal felé koncentrá­lódnak. így például kezdeti panaszképpen gyakran halljuk, hogy az eddig csak határozatlan gyomor- és bélpanaszokkal előálló betegek a jobb lapocka alatt idegen tárgy feszülését érzik. Ezen előjelek néha az egész életen át maradnak az egyedüli, majdnem mindig félreismert tünetek. Néha csak véletlen folytán tűnik ki, hogy epekőről van szó, mint például egy esetemben, melyben egy asszonyt genitális baj miatt operáltak. A műtétnél a sebész inkább kíváncsiságból tapin­totta végig az epehólyag táját is, melyben egy 6 cm, hosszú réteg­zett cholestearinkövet talált. Az asszonynak sohasem voltak más kellemetlenségei, mint a jelzettek és az epekő lehetősége ezelőtt még sohasem került szóba. Még akkor is, ha a kellemetlen érzések ebben a stádiumban „gyomorgörccsé“ sűrűsödnek, rendesen hiányzik az, ami a későbbi igazi kólikák patognostikus jele, t. i. az epehólyagtáj nyomási érzé­kenysége. Hiányzik akkor is, ha a beteget roham alatt, vagy közvet­lenül roham után megvizsgáljuk. Ezen fájdalmak rendesen rövidek. Heves böfögéssel és néha hányással is járnak, ami azután a várt könnyebbülést meghozza. Egy okkal több, hogy a beteg és az orvos is e fájdalmakat „gyomorgörcsök“-nek nézzék. Ha ilyen zavarok hosszabb ideig állanak fenn, vagy mindig újra és újra jelentkeznek, főleg olyan asszonyoknál, akik szültek, akkor mindig epekövekre kell gondolnunk. Legalább meg van adva a további prophylaxis lehetősége, mellyel a betegség továbbhala­dásának, a hevesebb gyulladás és az igazi epekőkólikák fellépésének gátat vethetünk. Az igazi elsődleges prophylaxis azonban természetesen jóval előbb veszi kezdetét, vagy legalább jóval előbb kellene kezdetét Benedict: Belgyógyászati dolgozatok. 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom