Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
Az anaciditásról
14 állandó achyliát nem derített ki. Az achyliát kisebbmérvű thyreosis kísérte. De a gastritises alapon keletkező achyliák legnagyobb részében a fertőzés a szájiiregböl származik. Felette gyakran megtaláljuk a rossz fogazatot, a korai fogkihullást, a pyorrhoea alveolarist, szóval mindazokat a momentumokat, melyeket a lappangó öregkori achyliák leírásánál már említettem. Nem kételkedem benne, hogy a száj és garatür baktériumflórája ezen betegségek keletkezésénél döntő szerepet játszik. Angol és amerikai orvosok sokkal nyomatékosabban hangoztatják ezen összefüggést, sőt egyesek, pl. Allen. a pyorrhoeás baktériumokból készült autovaccinával vélik ezeket a gastrisiseket kezelhetőknek. Ez persze a jövő zenéje. Nagyobb haladást egyelőre csak a morphológiai bacteriológiától várhatunk. A cukorbetegek igen gyakori achyliája tapasztalatom szerint nem annyira a hyperglykaemia degenerativ hatásától, mint inkább a szájüreg desolált állapotától függ. De mind ezen esetek levonása után az esetek jelentékeny száma marad vissza, melyben úgy az endogen degenerativ elemet, mint pedig a külső okot hiába keressük. Fiatal, egészséges kinézésű egyéneknél, kiket holmi múló bélzavarok miatt véletlenül megvizsgálunk, igen gyakran ráakadunk ezen achyliára, melyet egyes orvosok elsődlegesnek neveznek, holott csak azt kell mondanunk. hogy az okát nem ismerjük. A kifejezett achylia gastrica gyomorbeli subjectiv symptoma- tológiája igen szegényes. Mint említettem, igen nagy az egészen tünetnélküli, azaz lappangó achyliáknak a száma. Az achyliák ezen latens volta azon alapul, hogy a gyomor-béltractus egyéb funkciói mintegy pótolják vagy kompenzálják a savhiányt. Úgy gondolom, hogy egy, az orvostudományban polgárjogot nyert kifejezéssel ezeket az achyliákat „kompenzált achyliák“-nak nevezhetném. Hiszen a gyomor patológiájában is pl. „kompenzált pylorus stenosisról“ beszélünk ott. ahol a gyomor motoros ereje olyan módon fokozódik, hogy dacára a szűkületnek, pangás nem áll elő. A savhiánynak esetleg káros hatásait szintén más tényezők teszik ártalmatlanná. Az achyliás gyomor igen gyorsan ürül ki, ennek következtében gyomorpangás nem állhat be és a chymusnak ezen gyors továbbítása többnyire megmarad az egész vékonybélben is. A másik tényező, mely a gyomoremésztés kiesését kompenzálja, a pankreas- és a vékonybéínedv normális vagy esetleg fokozott kiválasztása. A kísérleti patológiában vannak példák, melyek szerint az anacid gyomortartalom, amint az állandóan nyitott pyloruson át a duode- numba ömlik, eleinte a pankreasnedv fokozott folytonos kiömlését vonja maga után és valószínű, hogy az emberi achylia gastrica azon eseteiben, melyekben az emésztési folyamat semmi zavarát nem vesszük észre, az elválasztási és motoros kompenzáló működéseknek ilyen promt összehatásával van dolgunk. Természetes azonban, hogy ezen kompenzáló folyamatok igen hamar felmondják a szolgálatot, vagy esetleg túllőnek a célon. így a gyomornak túl gyors kiürülése és a vékonybél peristaltica túlzott fokozódása a jellemző
