Fodor Imre - Gáli Géza (szerk.): Benedict Henrik belgyógyászati dolgozatai (Budapest)
A cukorbetegség sebészeti vonatkozásai
112 ban szenvedő nőbeteg, arm's a basedowos tünetek javultak, súlyos diabetesbe esett, hasmenésekkel és steatorrhoeával. Egy harmadik esetemben struma, exophthalmusban és szívdobogásban, de gyér és feszes ütérlökésű nőnél Marienbadból való hazautaztában minden átmenet nélkül súlyos diabetes lépett fel, feszes, aránylag gyér pul- sussal, mely azonban később könnyen befolyásolhatónak bizonyult. A második esetben az volt a benyomásom, hogy a pajzsmirígy túlműködése a pankreas belső elválasztását csökkentette, a harmadikban az, hogy a mellékveséket túlaktiválta. Operativ beavatkozásra nem került a sor. Kérdés, vájjon a második és harmadik számú esetben az évekkel ezelőtt végzett struma műtét a diabetes kitörését megelőzte volna? Minthogy a pathologia ezen érdekes fejezetében a pathologusok nézetei még mindig forrongásban vannak, természetes, hogy a Basedow-sebészet eddig még nem foglalt ezen kérdésben állást. A második és harmadik számú esetek tanulságai folytán azonban már jelenleg is azt a kérdést vetem fel, nem lehetne-e a Base- dowosok közül a diabetesre hajlamosakat már korán részint családfájuk, részint az alimentaris glykosuria kiváltása révén felismerni és őket, mint különösen veszélyeztetett egyéneket, az ártatlan, de bizonytalan belgyógyászati kezelés helyett, a risikóval járó, de alapos sebészeti eljárásoknak alávetni? Meglevő erős diabetes mellett, amilyen a második és harmadik számú esetekben fennforog, a Basedow operativ kezelését nem tanácsolom. A glandula hypophysis daganatai operativ kezelésével egy sohasem sejtett új működési tér nyílt meg a sebészeti tettvágy számára. Ezen többnyire a hypophysis mellső lebenyéből fejlődő ade- nomaszerű daganatok azok, melyek az akromegaliának kórképéhez vezetnek. A hypophysis mirigy elemeinek túlburjánzásával a mirigy fokozott functiója jár (Hyperpituitarismus). Ezen fokozott funkció következménye az óriási módon bekövetkező csontnövekedés, a fej csontos és lágy részeinek a túlburjánzása. A tüneteknek egy másik csoportja (hemianopia, fejfájások, látóidegsorvadás és más agynyomási tünetek) a növekedő daganat mechanikai hatásának a folyománya. Az esetek 40°/o-ában észlelt glykosuria, sőt igazi diabetes a funkciós zavarok első csoportjához tartozik. A diabetes jellege és bizonyos kórbonctani leletek azt a következtetést engedik meg, hogy a hypophysis voltaképen a mellékvesét nagyobb tevékenységre serkenti. A hypophysis daganatokkal járó diabetes rendesen csak mérsékelt határokon belül marad, de leírtak eseteket, melyekben a halálos kimenetelt a coma diabeticum közvetítette. Igazi meglepetésszámba ment, mikor angol és osztrák sebészek (említem Horsley, Schlotter. Eiseisberg és Hochenegg neveit) ezt a koponyalap mélyében csontosán rögzített szervet sebészetileg megközelítették. Ennek a kérdésnek már jelentékeny sebészeti irodalma van, melyet itt kimerítően tárgyalni nincsen időnk. Csak említem, hogy Horsley eredeti intracranialis eljárása helyett most többnyire Schloffer extracranialis eljárását gyakorolják, mely abból áll, hogy a külső orrot felhajtják, a belső orrot kitisztítják. A bal orbita és Highmor-üreg belső falának az eltávolítása után megnyitják a rostasejteket és az