Flór Ferencz: Kisdedápolás (Pest)

28 Nem lehet elmulasztanom azon bal szokást, mellyne'l fogva az újszülöttet szorosan bepólyázva az anyától külön, és igen felmelegített ágyba szám­űzik; hogy í'gy megfosztatván a’ már töbször emlí­tett, es a’ bőr’ munkásságának kifejlőde'se're oly igen megkivántató anyai melegtől, ártalmas magány­ban kelljen unatkoznia. — Védelmezik hízelkedő bá­bák ezen, főkép az atyáknak alapnélküli gondosko­dásokat, azt állitván ; hogy 1- ször a’ gyermek szüntelen annya mellett lé­vén , annyira odaszokik, hogy felette nehéz a’ ké­sőbbi elválasztás; 2- szor megtörténhetik, hogy az anya gyermekét álmában megnyomja; 3- szor ártalmas a’ gyermeknek a’ gyermek - ágyi folyás’, és annya’ kigőzölgése. Azonban igaz ugyan először, hogy az anya se­gítségre várakozó gyermekével igen szorosan lévén egybekötve, egymáshoz szoknak; de lehet é ked­vesebb , és főbb ezen anyai érzésnél, mellyet még az álatok-is annyira nyilvánosának. — Hogy pe­dig nem csupa szokásnak következése légyen ez, ha­nem belső természeti ösztön’ szüleménye, már elég­gé mutatja az , hogy a’ gyermekek , valamint az ála­tok-is mingyárt életek’ első napjaiban panaszkodó sírásokkal nyilatkoztatják nyugtalanságokat, ha, vagy annyok eltávozik , vagy ők attól elrekesztet- nek; — ellenben pedig, ha szopni nem kivánnak-is, azonnal lecsendesednek, ha annyok’ oldala mellé

Next

/
Oldalképek
Tartalom