Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál
68 vés és meleg levegő, mellyet egy élő ember fájhat a’ megfulladtnak tüdőibe, sokkal al- kalmatosabb a’ lehelés’, vérkerengés’, ’s a’ többi működéseknek viszszaállításukra; mint fúvók által közlött hideg levegőtől várni lehetne. Azonban ezen mód sem szabad minden ellenvetéstől , mert jóllehet egészséges ember vá- lalja magára a’ hófúvást; mindazonáltal a’ beszívott gőzkörnyéki levegő ennek tüdőiben isméd lehelésrevaló alkalmas mivoltát elveszti, mivel savítója már vérkészítésre fordíttatott; de a’ kilehelt levegő nagyobb mennyiségű szénét is tart magában, mint a’ tiszta gőzkörnyéki levegő. 24. §. Közönséges fúvók. Meggyőződvén orvosaink a’ szá j’, orr’, vagy a* mesterséges gőgsípmetszés’nyílásán befúvott levegőnek, az elnyomott lehelés’visszaállítására való jótékony hatásáról először is oly fúvókat vettek folyamatba, mellyckre egy hajlékony bőrhüvely, erre ismét egy elefántcsont’ csövecske volt alkalmaztatva; ez az egyik orr- nyílásba dugatott, ’s midőn a’ másik orrlyuk, meg száj szorgosan elzáratott; nem különben a’ gőgsíp mértékletesen fel ’s hátra-felé nyomatott, a’ mozgásba hozott fúvó’ segítségével elegendő mennyiségű levegő idéztetett a’ tüdőkbe ; miután a’ mellkasra történendő nyomoga- tás által bocsájtatott az ismét a’ kinyitott szájnyíláson keresztül ki, melly változólag teendő műtételek által mintegy mesterséges lehelés ho- zattatott-elő. — Főt heréül' számítása szerént minden leheletre száz tizenkét köb hüvelyknyi levegő kívántatik, melly is mintegy tizenöt
