Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Második Osztály. Lehelésre alkalmatlan levegő által okoztatott tetszhalál
57 S z é ii p á r a’ ártalma. Mennyi veszedelmeket szül a’ szénpárával való gondatlan élés, több szomorú esetek bizonyítják. — Julianus Császár 357-dik esztendőben Párisban létekor szokása szerént hideg szobában lakott; azonban kegyetlen lévén a’ hideg, estvére háló szobájába nehány égő széndarabokat engedett bevinni, a’ mellyekből kifejlődött pára annyira hatott reája, hogy ha azonnal szabadba nem vitetik, halál áldozatává lesz; de így hányás által megmentetett élete a). — Chartresben egy kenyérsütő tulajdon kemenczéjéből jókora mennyiségű szenet vitetett pinezéjébe; de fija többet akarván odavinni , egyszerre felkiáltott ’s öszverogyott; segítségére siető testvére, ezután pedig annya, ’s egy szolgáló hasonló sorsra jutattak. Az öszve- futó szomszédoknak’ egyike a’ négy szerencsétleneknek szabadításukra határozá-el magát, de alig ereszkedék valamennyire a’ pinezébe le, már is viszszavonúlni kényteleníttetett; más nap kötélén bocsájtkozott egy másik alá, de az megszakadván, ezen emberbarát is szinte a’ holtak közé bukott-le; mire sok víz öntetett a’ pinezébe, és csak több napok múlva lehetett életveszedelem nélkül abba jutni, minek- utánna egy leeresztett ebbel *s égőgyertyával próba tétetett volna. — Nancyban, egy polgári aszszony székén ülve ’s előtte álló asztalára támaszkodva fúlt-meg szénpára által; a’ mellette álló halálthozó szenes edényben még nem 12. §. a) Misopogon in Juliani Imperatoris oper. omn. p. 341. 19.
