Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Első Osztály. Levegő hijányból eredő tetszhalál - Vizbefúlás
43 állítja: hogy kétséges esetekben a’Villány csak úgy lehet hathatós szer, ha az, egy tó által a rekeszizom’ idegeivel jó érintésbe, mi ugyan hihető; de ha csak történetre nem akarjuk magunkat bízni, az említett idegek’ feltaláltatá- suk tökélletes boncztani isméreteket kivan. •—• Későbben közelebbről határozta-meg Leroy előbbi ajánlását, ki, hogy a’ rekeszizmot ’s tehát annak idegeit elérhesse, a’ nyolczadik borda között oldalt, egy rövid finom tőt csak nehány vonalnyi mélységre szúr-be; mire odaidézvén a’ Villányt, az említett izom öszvehúzódik ’s belehelés következik; félbeszakasztván a’ Villánnyal való közösülést, kilehelés történik, és így változólag, ismételvén próbatételeit, egy rendes lehelést hoz-elő. —- Megjegyzésre méltó, hogy ha folyvást alkalmaztatik a’ Villány vagy Galvanismus, a’ be ’s kilehelés csak rendetlenül eszközöltetik. Leroy több víz alá merített állatokat tett ezen próbatételnek ki, és azt tapasztalta: hogy többeket megszabadított mesterségesen a’ haláltól, midőn a’ magokra hagyattak örökre elvesztek. 15. §. Melegítés. Semmi sejn kívántatik jobban a’ vízbe fulladtak’ felélesztésökre, mint a’ testnek felmelegítése. Hogyha azonban a’ vízbefúlás jég alatt történt volna, akkor a’ meleget (ha nagyobbí- tani nem akarjuk a’veszedelmet), csak lépcsőnként szabad öregbíteni. — Erre nézve mentői hamarább szabadíttassék-meg nedves hideg ruházatától a’ tetszhalálos; és ha az időviszontagságok nem ellenzik, meleg napsúgároknak tétessék-ki; ellenkező esetben vitessék ele-