Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Első Osztály. Levegő hijányból eredő tetszhalál - Vizbefúlás

minden, Areres vér’ kártékony befolyásának tulajdonítható tetszhalálom esetekben jó foganattal használhatók.

Midón próbatétel végett az állatokat ily veszedelemnek teszszük ki, azt venni észre, hogy a’ levegőnek hirteleni kiszívása által az állatok már akkor elhalnak, midón még annyi levegő foglaltatik az üveg alatt, hogy az oda helyezett súlymérü 12 hüvelyknyi magasságot mutathat; midón ellenben, ha lassan lassan tá- voztatik el a’ levegő, csak akkor hal el az állat, mikor a’ súlymérü 5. hüvclyknyire szállott alá.

3. §.

V i z b e f ii 1 á s.

A’ tetszhalál’ ezen nemének másodika a’ vizbefúlás. — A’ vizbefúló ember meghal, mert nem lehelhet, ’s nem lehel, mert a’ viz alá meruit, s igy a’ lehelésrc kivántató levegőtől elzáratott.

4- §.

V i z b e f ii 1 á s i tünemények,’® a z o k- r ó 1 i elmélkedés.

A’ viz alá merült állatot egy belső, tulajdon életét menteni óhajtó inger bizonyos, akarattal egyesitett mozgásra kényteti, melly által vagy a’ viz felületére emelkedik, vagy a’ történetből közelesó tárgyakhoz ragaszkodik; ezen mozgás némelly újszülött állatoknál úszásba megy által, de az embernél, ha csak előbb tanítást nem nyert, igen ritka eseteket vévén ki, mindég foganatban marad. — Ezen különféle mozdúlatok folyvást tartanak ugyan, de

26