Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Első Rész. A' tetszhalálról átaljában - Bévezetés

16

nem jdnek; *s ha a* tűkör meg nem homályosodig — Azonban ezen vizsga tetteink is csalhatnak, mert a’ lehelés igen csekély mértékben a* nélkül fenmaradhat, hogy előbbi jelek által elárulná magát; ’s továbbá a’tapasztalás tanítja, hogy ezen működés valódi halálnak következése nélkül hosszabb időre függesz- tethetik fel, mit az életre hozatott vízbe fúlt, megfojtott, felakasztott ’s a’ t. személyek nyilván bizonyítanak.

3- szor Megtompúlt érzékenség és mozgékony s á g. Ezek a’ legcsalfább tünemények; az idegrendszer’ munkássága leghosszabb ideig maradhat ki; főkép ideges szenvedésekben gya- krann annyira kötve van az életerő, hogy kül érzékek által annak semmi nyomaira nem juthatni; — ily esetekben tehát a’ többi életművekre következésképen az izmokra se hat az kívántaid erővel, azért is a’ mozgékonyság’ el- törültetésén éppen nem csudálkozhatni. — Tapasztald orvosaink példákkal is bizonyítják, hogy néha a’ közérzésre, és egyes külérzékek- re idézett legerősebb ingerek által se voltak képesek az élet’ ezen nyomát felfedezni, noha későbben, a’ feléledés mesterségesen, vagy talán magától is következett.

4- szer A’ tagoknak merdtségök. Ez oly bizonytalan jele a’ halálnak mint a’ tagoknak hajlékonyságuk, mert az előbbi görcs által is hozatik előgyakrann; az utóbbit pedig sorvasztó betegségben, vagy hökhurutban (tussisconvulsiva) szenvedőknél halál után még hosszabb ideig lehet tapasztalni.

5- szőr Testi hidegség. A’ leikétől elvált test halál után közönségesen meghidegszik, és halotti szin fedi azt egészen; de tetszhalál alatt csak a’ külső részek hülnek meg, és a belső