Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Indulatok, 's különféle betegségek

182

Ezen tetszholtaknak felélesztésükre kívántaié ápolás.

Az izgékonyabb idegrendszerrel bírd egy- miknél szokványos ájulás, *s néha tetszhalál is legkisebb ideget gyengítő befolyásokra következik. — Az idegekre izgatókép’ ható orvosi szerek itten legczélirányosabbak, ’s az eszméletet gyakran igen hamar viszszaállít- ják; mindazonáltal vigyázat kívántatik, ne talántán szükségtelenül erőszakosabban munkálódó szerek fordíttassanak a’ czél’ elérésére; épen ezen ájulások azok, mellyek az idegeknek mértékfeletti izgattatásukra mintegy nyugodalom gyanánt szoktak következni; mi alatt az egész életmű erőre kapván, a’ beteg többnyire vidámabban, ’s megerősödve éled-fel be- lőlök; ha ellenben keményebben ható szerek által korábban élesztetik-fel az, mint a’ félbeszakasztott édes álom után fáradtságról, gyengeségről, leverettetésről fog panaszkodni. — Azonban mindennek van határa; ’s ha az ily állapot hoszszabban tartana, méltán folyamodhatni élesztő szerekhez. A’ jobban kifejlett méhkórságban gyakran jőnek elő minden elevenítő bánásmódnak, ’s szereknek el- lentálló tetszhalálok, míg végre a’ magára hagyatott beteg minden segedelem nélkül tér visz- sza eszméletére; hogy ily esetekben is többet árt, mint használ az erőszakos bánásmód, mindenkinek világos. Közönségesen víziványos nyugodalmas helyezet, a’ szorosabb ruházatoknak megoldásuk, friss, hűvesebb levegő elégségesek az élet’ fentartására; már erősebben hatnak: a’ hidegvízzel, búrral, szeszszel,

44. §.