Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Villám

160

kivé vén semmi külsérelem nem vala testén látszható; az eset után mintegy két perez múlva nyújtatott néki segítség: kivitetettt. i. szabad levegőre, azontúl pedig földbe ásatott-be, ’s fejét kivévén, egész teste mintegy negyed rőfnyi magasságra friss földdel takartatott- be; ábrázatja pedig szakonként hideg vízzel locsoltatott meg. Nyolcz perczek múlva vállát vonogatni, ’s nyelvét mozgatni kezdette, tizenkét perczek után pedig egészen életre jött; erre csak hamar érthetetlen szavakat is beszélt, mire kivétetvén a’ földből ágyba vitetett, ’s teste boreczettel dörzsöltetett, sőt ebből nehány csepp szájába is tétetett. — A’ villámcsapástól számítva mintegy hat óranegyedre viszszanyerte egészen eszméletét, szomjúságról, jobb karját, ’s kézujjait kínzó égető fájdalomról panaszkodott , az éjszakát csak nyögdécselve tölté-el; másnapra felkelhetett ugyan, de még több hetekig nyugtalanúl aludott, ’s mintegy fél esztendeig érzett némelly fájdalmakat.

34. §.

Izgató szerek.

Ha ellenben az előttünk lévő gyengébb alkatú tetszhalálos kevesebb nedvekkel bír, ábrázatja nem duzzadt, nem is vörös, érverése érez- hetetlen: ekkor az érvágás csak a halált fogja siettetni; itten már a’ megfulladtaknál említett izgató szerekre lesz szükség azon megjegyzéssel : hogy eleinte mindég gyengébbeket használván csak lassanként váltsuk azokat erősebbekkel fel. — Szükséges lesz tehát a’ tetszhalálokat betakargatni, ábrázatjokat pedig gyakrabban hideg vízzel megfecskendezni, vagy talán cseppegő fürdőkhöz is folyamodni; elein-