Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Villám
154 Ezen tetszhalál’ tőoka. Mi légyen a’ villám által okozott halálnak tooka? erről különfélék a’ vélemények. — A’ gyakran jelenlévő erősebb kénszagból némel- lyek ezen lehelésre alkalmatlan párában való megfúlásból akarják a’ halált következtetni; azonban ez legfelebb elzárt helyen történhetnék, a’ szabadon pedig soha sem. —Másoknak ellenben, nevezetesen Toppénak az á vélekedése : hogy lehet ugyan a’ villám általi halálnak okát néha a’ megfiílásban keresni, de nem ritka oka annak, egy átaljános agyi, gerinczagyi, vagy idegi megrázattatás, vagy pedig az agynak, kiömlött vér által való öszvenyo- matása a). Azonban ezen, de keményebb meg- rázattatásnak, vagy eletművezeti sérelmeknek következésök sem lehet a’ halál; mert oly esetekben, hol minden élesztő' szerek, ’s eszközök siker nélkül használtatnak, sem lehet mindenkor hasonló változásoknak nyomaikra jönni; és ellenben, ha a’ dolog így lenne, akkor soha sem lehetne felélesztésre számot tartani. — A’ villám tehát hihetőleg, mint szerfeletti inger’ az izomi, ’s idegi izgékonyságnak kimerítése által hoz halált elő, honnét az akadályoztatott lelielés, vérváltoztatás, kerengés, ’s több halált előző tünemények, könnyen magyarázhatók; de ezen állítást próbatételek is bizonyítják, mert mesterséges villányütés által megöletett állatoknak izomrostjaikban sem találhatni valami izgékonyság’ nyomaira; így tehát a’ halált bizonyosan az idegekre ’s izmokra erősebben ható izgatás hozza elő, főképen pedig az agy, és gerinczagy látszanak többet szenvedni, 28. §. a) «Köti)* / unb ipűíf^Sertfon. 63.
