Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)

Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál - Villám

149

gesztem képes. Hova a*villám beütött keményebb kénszagot tapasztalhatni, ’s ezt a’ holttesteken, villámtól érintett fákon, falakon, ’s egyéb életnélkiíli testeken is szinte érezhetni a); nyilván mutatja ezen tünemény: hogy az említett testek csak ugyan szenvedtek a’villámtól, mindazonáltal a’ pillantati halál legalább szabad ég alatt nem lesz ezen kénes gőznek következése ; mert több emberek térnek ezen rettenetes állapotból ismét magokhoz viszsza, ’s még sokkal nagyobb számmal jönnének eszméletökhez, ha idején nyűjtatnék ezen szerencsétleneknek czélirányos segedelem b).

25. §.

Ezen tetszhalált környékezd tünetek.

Csak nem minden villámtól ütötteknek ideg, és a’ legfőbb fokig izgatott, néha pedig egészen kimerített izomrendszerökön tapasztaltainak látszató tünemények, mellyeknek következésükben felfüggesztetvén a’lehelés, végre a* vérváltozás, ’s kerengés is megszűnik. — Sprengel szerént ezen tetszhalálos állapotnak jelei következendók: eszmélethijány, felduzzadt veres ábrázat, érzékenység’ elvesztése, szájból-, ’s orrbóli vérzés, átaljában minden, de főkép’ a’száj ’s végtagok’ izmainak petyhedtségök, és bénulásuk; e’ mellett könyben úsznak a’ merően nyitva álló veres szemek, igen nehéz

a) „Omnibus fulguritis odor fulfurius est44 Seneca: nat. quaest. II. 21. Car. Jac. Roeser: Diss. de fulminatis. Regiomont. 1704. §. XVI. P» 16*

b) „Unum animal hominem non semper exstingvit fulmen , caetera illico.44 Plinius hist, natur. Lib. II, Cap. 54.