Flór Ferencz dr.: A' tetszholtak' felélesztésökről szóló tanítás (Pest, 1835)
Második rész. A' tetszhalálról különösen, 's annak nemeiről - Negyedik Osztály. Az elfojtott, vagy kimerített életerő által okoztatott teszthalál
122 nos figyelmet gerjeszthetnének a’ közönségesen előforduló ’s halálthozó nyavalyáknak szine alatt, vetnek Véget az ember’ életének; gyanút sem gerjesztvén a’ felől: hogy a’ lappangó életszikra talán még egészen ki nem aludott, és a’ felélesztés lehetséges lenne; megfosztják tehát ezen szerencsétleneket a’ szükséges segítségtől, sőt nem ritkán az elevenen való eltemettetés’ veszedelmének teszik-ki azokat. — A’ tetszhalálnak több ily nemei az elfojtott, vagy egészen kimerített életerőtől hozattatnak-elő, ’s ezek fognak a’ jelen szakasz’ tárgyául szolgálni. Nem kell azonban hinni: hogy ezen tetszhalál mindég gyengeségből ered, ’s azért izgató szereket kiván tulajdon ápolására; igaz ugyan: hogy ezen esetekben több tünetek mutatnak csökkent, vagy csak nem egészen kimerített életerőre; hanem valamint az újszülöttek’ tetszhaláloknál felebb említőm: hogy a’ gyermek’ felélesztésére némelly esetekben a’köldökzsinórból vért szükséges ereszteni, úgy itt is megtörténik: hogy ájulások, sőt tetszhalálok is csupán az elfojtott életerőtől hozattatnak elő; azért is figyelemre méltók Fratiketiaunak szavai: ,,A’tetszhalálnak oka vagy a’ vérben, vagy az idegrendszerben, vagy mind kettőben helyeztetik; mit tudni igen szükséges: mert első esetben véreresztés, az utóbbiban pedig izgató szerek kivántatnak.“ a) De magának a* gyengeségből eredett tetszhalálnak is nem ritkán alapja a’ felingereltetés, mint: p. o. szeszes italokkal való mértékletlen a) X)ie offentítcf>e ©efunbí>etté?^oííjci) unter einer auf# gefíárten Díegíermtg, befonberS mit ipínfTcbt auf bíe Da# nífcf)en Staaten, unb ihre £auptjtabt. @út jpanbbud). für Beamte, unb Bürger üon R. Frankenau. 2Uié bem'©änifcfyenüberfefctbon Bötius Fangel ^open* f)agen 1804. §. 315. S. 260.
