Fleischer Jósef: Szülészet kézi könyvül a bábák számára (Pest, 1857)
Első rész - Első Szakasz. A szülszervek leirása s a szülészeti vizsgálat - Hatodik Fejezet. A szülészi vizsgálatról
29 Egy rendes alkatú medencénél az elöfokot mutató ujjunkkal közönségesen el nem érhetni; shaközépujjunk segélyével sem érhetnék azt el, vagy csak nehezen, ebből azt következtetjük: hogy a medencebemenet egyenes átmérője ha nem is 4 hüvelyknyi hosszú, még is elegendő egy közönséges nagyságú gyermekfőnek átbocsátására; — továbbá az is következik: hogy minél könnyebben elérhető az elöfok , annál szőkébb a medencebemenet. Hogy a medencebemenet egyenes átmérőjének hosszát kellő biztossággal megtudhassuk, a medence lejtő átmérőjét szükség kimérni, mi következőleg történik: mutatóujjunk hegyét az előfokra nyomjuk, s most kezünket emeljük a fanív felé, és ennek szegletéhez szorosan oda illesztjük a nélkül, hogy ujjunk hegye az elöfokot elhagyná; — most a fanívtől okozott nyomást kezünkön megjegyezve ujjúnkat kihúzzuk, s megmérjük. A távolság ujjunk hegyétől egész a fanív okozta benyomásig mutatni fogja az átló hosszát, melyből félhüvelyket le kell vonni, hogy a meáencebeme- net egyenes átmérőjének hosszát megtudhassuk. — E modor a medencebemenet egyenes átmérőjének kimérésére legegyszerűbb s legbiztosabb. A medencecsatorna kimérése fölösleges, s ezt mindazon esetekben , hol a terhesség végén jól kifejlett hüvelyboltozatot találunk, elmellözhetni; mert ez nem csak a medence rendes tágasságának — hanem egyszersmind a medence belterülete s a gyermekfö közötti jó viszonynak is nyilvános bizonysága. Ha a medencebemenet egyenes átmérőjét rendesnek találjuk, az közönségesen minden irányban
