Fleischer Jósef: Szülészet kézi könyvül a bábák számára (Pest, 1857)
Első rész - Első Szakasz. A szülszervek leirása s a szülészeti vizsgálat - Harmadik Fejezet. A lágy szülszervekről
14 eredete alatt fekszik, s azoktól nagy részt el is föde- tik. Közönségesen igen kicsiny; fordulnak azonban esetek elő, hol mértéken túl nagynak találtatik. A húgycső nyílása a csikló alatt a kis szeméremajkak köztt, s közvetlenül a hüvelybemenet felett mint dagályos kerek nyílás mutatkozik. A hüvelybemenet azon hosszasan kerek, kévéssé felhányt szélű nyílás, mely a szeméremhasa- dékban mindjárt a húgycső nyílása alatt fekszik. Szüzeknél ezen nyílást egy hártya az úgynevezett szűzőr vagy szűz hártya zárja el annyira, hogy csak elül marad egy kis hosszasan kerek nyílás a havitisztulás kifolyására. A szűzhártya közönségesen az első közösülés alkalmával reped szét, s elpusztulása után az úgynevezett irnyeképű húscsák mint a szűzőr romjai maradnak vissza. A gát vagy középhús azon izomrostokból s bőrből álló közfal, mely a szeméremhasadék és a végbél nyílása köztt vagyon; szélessége közönségesen 1 — 1 ‘/2 hüvelyknyi. A belső szülszer vekről különö sen. A hüvely félholdképre görbült igen nyulé- kony hártyás csatorna, mely a hüvely bemenetnél kezdődik, fölfelé a húgycső és végbél köztt a méhnyakig terjed, melyhez oda is forr, A hüvelynek ezen felső végét, melybe a méhnyak szabadon leereszkedik, a bonctan hüvely boltozatának vagy fenekének nevezi. Mi a szülészetben hüvelyboltozat alatt értjük a. hüvelyes résznek a magzat előfekvő része
