Fleischer Jósef: Szülészet kézi könyvül a bábák számára (Pest, 1857)

Első rész - Első Szakasz. A szülszervek leirása s a szülészeti vizsgálat - Harmadik Fejezet. A lágy szülszervekről

12 aránylagos nagysága, s jó kifejlettsége, egyenes állás s magatartás, könnyű egyenes járás, egyenlően ma­gas, s egymástól kellő távolságban álló csípők s com­bok, az alsó ágyékcsigolyák mérsékelt behajlása, a szeméremtáj szélessége, s mérsékelt domborúsága, s végre a külső szülszerveknek előre irányult fekvése.— De mindezen jelek sem elegendők a kis medence mi­nőségének biztos meghatárzására, miután oly esetek is íordulnak elő némelykor, melyek a fennemlitett áta- lános ismertető jelekkel egészen ellenkezőket mutat­nak, u. m. némely látszólag jó testalkatú s helyes termetű nőknél szűk medencét és nehéz szülést ta­pasztalunk, holott ellenben törpe s kinőtt nők is bir- nak elegendő tág medencével, s könnyen szülnek. Ezen okból tehát szülés kezdetekor különös ismertető jelek által szükség a medence alkotása iránt magunk­nak biztos tudomást szerezni, a mit csak szigorú bel- vizsgálat, s ujjainkkali kimérés által érhetünk el. Ezen tárgyról különösen a szülészi vizsgálat­nál leszen szó. HARMADIK FEJEZET. A lágy szülszervekról. A lágy szülszervek fekvésüknél fogva kül­sőkre és belsőkre osztatnak fel. A külszervek a törzs alsó s melsö részén a combok között a szeméremtájon láthatók s követ­kezők: a szeméremdomb (vagy fandomb) a nagy szeméremajkak, a kis szeméremajkak (vagy vizlányok) a csikló, a húgycső nyilasa, a hüvely bemenete, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom