Fleischer Jósef: Szülészet kézi könyvül a bábák számára (Pest, 1857)
Első rész - Első Szakasz. A szülszervek leirása s a szülészeti vizsgálat - Második Fejezet. A női medencéről rendes állapotban
8 rül. Azon tér, mely a két nyílás között foglaltatik, medenceiirnek neveztetik, mely hátul a kereszt — és farcsikcsont — oldalt a csipcsontok alsó része, s az ülcsontok, elül a fancsontok által keríttetik. A medence tágassága és mélysége. A medence tágasságának meghatárzására bizonyos vonalokat veszünk fel, melyek a medence egyik falának bizonyos pontjától az átellenes fal egy bizonyos pontjáig hüzatnak, s átmérőknek neveztetnek. A nagy medencén két haránt átmérőt kü- lömböztetiink meg; az / , f .? . a) egyik az egyoldali csípcsont mellső felső tövisétől az átelleni csípcsont melső felső töviséig huzatik, s rendesen 8 V2 hüvetyket tesz. /7 f . b) A másik a csiptaraj legnagyobb kanyarulatának közepétől az átelleni taraj ugyan azon pontjáig huzatik, s 9 — 9% hüv hosszaságu. A kis medencén, minthogy ez mindenünnen csontfalazat által környeztetik, már több nevezetes átmérőt szükség megjegyezni: a) A medencebemenetnél: 1) Az egyenes átmérőt, mely az előfok közepétől a fancsontok porcizületének felső széléig megy, s 4 hüvelyknyi. // / 2) A haránt átmérő, az ívelt vonalnak közepétől az átellenes csípcsont ugyan azpn pontjáig huzatik, s 5 hüvelyknyi. ^-/fV a 3) A jobb ferde átmérő vagy az első ferde átmérő a jobb oldali keresztcsípporcizület- től a baloldali csípfangümőig terjed, s 4l/2 hüvelyknyi.
