Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Harmadik szakasz. A szülés
82 zat még- annyira gyönge és fejletlen, hogy anyja méhen kívül nem folytathatja életét. Koras zü lésnek mondjuk azon szülést, mely a terhesség hetedik havától kezdve egész a kilencedik hónap második feléig megy végbe; az ekkor született gyermek már életképes, mivel ez most már annyira ki van fejlődve, hogy igen nagy gond és szorgos ápolás mellett életben maradhat. Érett szülésnek nevezzük azt, mely a kilencedik hó végén, azaz a 40-ik hétben történik, mivel a magzat csupán most érte el az érettség azon fokát, hogy anyja méhén kivid is a szükséges ápolás mellett rendesen életben marad. Elkésett szülésnek azt nevezzük, mely a 40-ik hét után megy végbe ; ennek létezése még kétséges, és oka — úgy látszik — közönségesen a terhesség hibás kiszámításában rej lik. 2) A szülés lefolyását tekintve, lehet a szülés természetes és m ű v i. Természetes szülés az, midőn mind a magzat, mind a szülep csupán természeti erők segélyével, tehát a méh saját működése által haj tátik ki. A természetes szülés felosztatik továbbá rendesre vagy közönségesre és rendellenesre. Természetes rendes szülésnek nevezzük azt, melynél a magzat fejjel születik s feje olykép igazodik a születéshez, hogy annak minden átmérője és felszíne legkedvezőbb arányba jőjön a medence átmérőivel. Ezen szidés egyszersmind a legközönségesebb, s legtöbb magzat ilyképen születik. Rendellenes és természetes szülés ellenben az, melynél a magzat vagy fejjel születik ugyan, de
