Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Második szakasz. A terhesség lefolyása, az emberpete fejlődése, s a terhesek magatartása rendes állapotban
64 sem bizonyos jele a terhességnek, bár mindenkor igen fontos körülmény. A terhesség lényeges ismertető' jelei közé számítjuk azon változásokat, melyek minden terhes nőnél szükségképen előfordulnak, és a terhesség jelenlétének bizonyságául szolgálnak, miért is a terhesség bizonyos ismertető jeleinek is neveztetnek. Ide számítjuk a méh, a hüvelyi rész-és méhszáj változásait, a has és emlők változásaival együtt azon rendben, a mint azok hónapról hónapra már előadattak, — és végre a magzat mozgását, annak kitapintható részeit és szívverését. A felhozott változásokat a méhen, annak hüvelyi részén és a méh száján a terhesség lényeges ismertető jeleinek alaposan és jogosan nevezhetni, ha a nő mind e mellett egészséges, a változások a felhozott rendben követik egymást, és ha e mellett — mint rendesen — az ivar vérzés is kimarad. A méh változásai, s következőleg a has aránylagos kiterjedése is a terhesség 3-ik hónapjától kezdve oly bizonyos rendben jelentkeznek, hogy azokat valamely kóros állapottal nem egy könnyen lehet fölcserélni, hacsak a nő túlságos kövérsége, vagy a hasnak más kóros változása a terhes méh változásainak biztos fölismerését nem gátolná, vagy egészen lehetlenné nem tenné. A terhes méliet fölismerhetjük mint egy teljesen határozott hosszas-gömbölyű, mozgó és fájdalmatlan golyót, mely a kis medenceürből közvetlenül a fancsontok mögött emelkedik ki; e helyen a kontatási hang is a méh kiterjedésének megfelelőleg tompa. — A vizsgálat hanyatt fekve, a has felé fölhúzott combokkal történjék, mint az már fölebb a vizsgálatnál említtetett.