Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Első szakasz. A szülszervek szerkezete s a szülészeti vizsgálat
13 u budapesti fa' lagos nagysága s jó kifejlettsege^egyenes állás és magatartás, könnyű egyenes járás, egyenlően magas és egymástól kellő' távolságban álló csipó'k és combok, az alsó ágyékcsigolyák mérsékelt behajlása, a szeméremtáj szélessége s mérsékelt domborúsága, s végre a külső szülszerveknek előre irányult fekvése. — De mindezen jelek együtt sem elegendők a kis medence minőségének biztos meghatározására, miután oly esetek is fordulnak elő némelykor, melyek a fönnemlített átalános ismertető jelekkel egészen ellenkezőket mutatnak, u.m. némely látszólag jó testalkatú s helyes termetű nőnél szűk medencét és nehéz szülést tapasztalunk, holott ellenben törpe s kinőtt nők is birnak elegendő tág medencével, s könnyen szülnek. Ezen okból tehát szülés kezdetekor különös ismertető jelek által szükséges a medence alkotása iránt magunknak biztos tudomást szerezni, a mit csak szigorú belvizsgálat s ujjainkkal való kimérés által érhetünk el. Ezen tárgyról különösen a szülészi vizsgálatnál leszen szó. A lágy szülszervek fekvésüknél fogva külsőkre és belsőkre osztatnak fel. A külső szülszervek a törzs alsó mellső részén, a combok között, a szeméremtájon láthatók és következők: a szeméremdomb (vagy fandomb), a nagy szeméremajkak, a kis szeméremajkak, a csikló, a húgycső nyilása, a hüvely bejárata, a szűzőr és a gát. Ezen részek egy nyúlánk s jó termetű nőnél, ki rendes hajlású meHUUIUHK FEJEZET. A lágy szülszervek.
