Fleischer József: Az alsóbb szülészet tankönyve bábák számára (Buda, 1869)
Első rész. A szülszervek és szülészi vizsgálat, - a terhesség, szülés és gyermekágy rendes lefolyása s az ápolás. Rendellenes magzatfekvések és szülések - Első szakasz. A szülszervek szerkezete s a szülészeti vizsgálat
5 tik mindegyik testre, le- és felhágó ágra. — A test az izvápa alsó űrének képezéséhez járul, háromszögű s hátsó szélénél hegyes tövissel — ül csonttövissel — bir, mely a csípcsont hátsó alsó tövisével a nagyobb ti lbevág ányt köríti. — Le hágó ága, melyen a test három fölszine folytatódik, egy eró's gumóban — az ülgumóban — végződik; e gumó s az ültövis között fekszik a kisebb ü 1 bevágány. — A fel hágó ág az ülgumótól fel- és befelé tart, lapított, keskenyebb, s a fancsont lehágó ágával egyesül. Az tilcsont hátul s fölfelé a csípcsonttal, mellül a fancsonttal van összenőve ; ezenkívül eró's szálagok által a kereszt- és farcsíkcsonttal is összeköttetik. A fancsontok a medence mellsó' falát képezik. Megkülönböztetünk mindegyiken egy vizirányos és egy le hágó ágat. A vizirányos ág a csípcsonttól harántul előre fut, hol szélesebb lesz, s egy porcos föl- szin által a másik fancsont hasonnevű ágával érintkezik. Azon helyen, hol a vizirányos ág a csípcsonttal ösz- szenó, egy érdes emelkedés — a esi pfangümő lát-^ ható. — A le hágó ág a vizirányos ág belső végéből ererl, az tilcsont felhágó ága felé megy, s vele összeolvad. Megjegyzendő továbbá a medencén a petelik. — Ez az izvápa mellett belülről fekszik, s az ül- és fancsont ágai által környeztetik; nem tökélyesen pete- idomú, hanem inkább háromszögű. Ezen lik kártyás és izmos részek által záratik el. Az egyesült fancsontokon egy mellső érdes és domború, s egy hátsó sima homorú fölszint különböztetünk
