Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)
II. Rész. Pozsony városának kulturális, egészségügyi és gazdasági haladása az utolsó ötven év alatt - Dr. Wolff Gerő: Gazdasági haladásunk
DK. WOLFF GERO vált a gyöknövények mivelésénél. A viszonyokhoz képest magas munkabérek is a régibb időben nagy teherként nehezedtek a birtokra. A 80-as évek elején az átlagos napibér mezei munkánál élelmezés nélkül nyáron: a férfiaknál 2'00—2'40 K, a nőké 1‘20—1'60 K; télen L60 K és 2'00 és 0*80—l'OO K. E munkabéreket összehasonlítva a vármegye mostani bérviszonyaival és figyelembe véve a két időben a kereseti viszonyokat, azt találjuk, hogy a mostani viszonyok látszólag kedvezőbbek, mert 1905-ben az átlagos napibérek nyáron a férfiaké 2'04 K-t, nőké L26 K-t; télen L09 K és 0-72 K-t tettek ki; de tekintetbe veendők még a gabonaárak és az általános árviszonyok is. Gabonaárak. A gabonaárak alakulását 1852-től kezdve a gabonakereskedelemnél tüntetjük föl részletesen* itt csak azt jegyezzük meg, hogy a búza ára 1852-ben 16'80Kés 1901 — 1905 években átlag 16’55 K volt. Legnagyobb búzaárakat jegyeztünk az 1871—75-ik évi 25‘42 koronával, valamint az 1876—1880 évi 23'56 K átlag árakkal. <r7enadízerasi Pozsony város és a vármegye mezőgazdasági mivelési módja mindig az ország egyik legbelterjesebb gazdálkodását tüntette föl; a földet rég óta gépekkel mivelik a nagy és középbirtokokban. A kormány maga is hathatósan mozdította elő a gépek használatát kiállítások, versenyek és kísérletezések által; így 1869-ben az arató gépek terjesztése végett díjakkal és kitüntetésekkel egybekötött versenyeket rendezett. Ez idő tájt a vármegyében a gőzeke nyomait nem igen találjuk föl a használatban, de a kormány korán átlátta, hogy a talajmivelés egyik legfőbb kelléke a mélyebb szántás és a nehéz munkánál az emberi és állati erő kímélése, s ez okból már a hetvenes évek végén, illetve 202
