Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)

II. Rész. Pozsony városának kulturális, egészségügyi és gazdasági haladása az utolsó ötven év alatt - Dr. Wolff Gerő: Gazdasági haladásunk

GAZDÁSÁGI haladásunk

mi már azért is nyomasztó eljárás, mert nagyobb szállítmányoknál ez a depositum igen nagy összegre rúg, a melyet a kereskedő kockázat nélkül nem bizhat a fuvarosra. Még a legtávolabbi külállamokból is bármily néven nevezendő cikkek, a melyeknek vámja mázsánként 100 frt., vagy még ennél is több, szabadon szállíthatók egészen a rendeltetésük helyére és csak ott fizeti meg a consum- vámot az átvevő, csupán csak Magyarországnak kell az osztrák tartományokba bevitt termékek után a consum- vámot már a határon letétbe helyeznie.

Még nyomasztóbb az a további rendelkezés, mely szerint az átviteli cikkek után is, a melyek Magyarországból Ausztrián át a külföldre mennek, a consumvám a határon, pl. Bécsben deponálandó és csak a kivitelnél fizettetik vissza. Ebből is kitűnik, hogy mily hosszadalmas és mennyi zaklatással járt akkor a kiviteli üzlet; számos spekuláció meghiúsult ezen nyomasztó rendelkezések miatt, melyeknek a külföld nem volt kitéve.

Különösen akadálya a magyar kereskedelemnek az 50-es években, hogy Magyarország az osztrák vámmal elvámolt cikkekből Ausztriába már nem szállíthat, mivel az Ausztriába való bevitel után a már egyszer lerótt vámnak felét újra le kell fizetnie. E panasz elsősorban a pozsonyi kereskedők érdekeiből származott, kik a külföldről behozott árúkkal a szomszéd osztrák vidékeken kereskedtek s ily körülmények között ez a vámrendszabály egyértelmű volt a beviteli tilalommal, mert lehetetlen, hogy a ki pl. gyar- matárúknál 20—100 frt. consumvámot már fizetett, még további 10—50 frt-ot fizessen, de nem is méltányos eljárás, hogy éppen csak Magyarország, a mely pedig a többi tar195

13*