Fischer Jakab - Ortvay Tivadar - Polikeit Károly (szerk.): Emlékmű 1856-1906. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából (Pozsony, 1907)

I. Rész. A Pozsonyi Orvos-Természettudományi Egyesület története és tevékenysége - Dr. Pantocsek József: Pozsony és környékének természetrajzi viszonyai

DK. pXmTOCSEK JÓZSEF május elején érkezik és júliusban elköltözik. — Legelőkön láthatjuk az oly annyira eredeti viselkedésű s külsejű büdös­bankát, mely valóban szép madár, rútnevét meg nem ér­demli. Gyakoriak a galambfélék, ezek legnagyobbika a hatalmas örvösgalamb. — A tyúkfélék, mint a vadászat vé- denczei Pozsony környékén nagy elterjedésnek örvendenek. A fácán ligeteinkben teljesen elvadult állapotban nagy számban található, mezőkön pedig a fogoly meg a túrj; a vadpulyka uradalmi fácányosokban tenyésztetik. A nagy túzok gyakori és állandó madár; ritkábban észlelhető a törpe vagy reznek túzok. Somorja táján a dénesdi határban Kunzt Károly híres praeparatorunk észlelte a mongoliai puszta talpas tyúkját. A vízi madarak sokaságának száma az állóvizek, mocsarak lecsapolása, a Duna szabályozása által nagyon apad. Észleljük a vörös, az éjjeli, a szürke gémet, a gólyát, az ugartyúkot, az erdei és mocsári sza­lonkát, a vízi guvatot, a harist, a nagy pólingot, a a vizityúkot, a szárcsát, a vadludat töméntelen sokaság­ban, a vadkacsák különféle faját, sirályokat, a nagy és kis vöcsököt, a kárókatonát és télidején a sarkvidékről ide költöző búvárféléket. Hüllők közül előfordulnak a közönséges, a fali, a zöld­gyík, a lábatlan gyík, a vizi sikló, a feltűnő nagyságú aeskulap sikló. Békák közül a kecskebéka, a barna, az erdei, a mocsári béka, a földi béka, a vörösbarna béka, a szürke varangyos béka, a zöld lombos béka; gőték közül a tarajos és pettyes gőte; a sárgafoltú salamander. A mér­ges viperafélék vidékünkön elő nem fordulnak. Halak. Ezek száma a Dunában és a közeli Morva folyó­ban is a vizek szabályozása, de az esztelen halrablás követ­m

Next

/
Oldalképek
Tartalom